Skip to main content

Révész Béla

Révész Béla: Dunagate I.

Előzmények és a botrány a sajtó tükrében


„Lényeges, hogy saját eszközeinkkel segítsük elő, hogy az operatív helyzet a konszolidáció felé mozduljon, mert a politikai vezetés jelenleg sajnos nem tud kellő súlyú hatást gyakorolni a társadalmi folyamatokra.”
Horváth József csoportfőnök
1989. november 6.



A (politikai) botrányok sorsa, hogy az újabb skandalumok hírei gyorsan letaszítják a korábbiakat az újságok címoldalairól. A Dunagate-botrány 1989. december végén, azaz tizenöt éve robbant ki.


Révész Béla: Az utolsó SZER-per 1967-ben


Nyomul a BM

Különösen mozgalmas időszaknak bizonyult a BM belső életében a hatvanas évek közepe. Befejeződött a korábbi főosztályok szerinti tagozódást felváltó (fő)csoportfőnökségi átalakulás folyamata. Ennek megfelelően új minisztériumi (majd főcsoportfőnökségi) ügyrend(ek) kiadására került sor. Alapvetően nem mondott túl sok újat a miniszter első helyettese által irányított III.


Révész Béla: „Az osztályharc szellemében társadalmi egység nem fog kifejlődni”

Az ellenzéki sajtó kezdetei az ötvenes években – Orwell ürügyén


Furcsa adalékokkal bővülhetnek korai szamizdattörténeti ismereteink egy közel fél évszázados per iratainak megismerése nyomán, ráadásul különös hangsúlyt nyer mindez éppen az Orwell-centenárium évében.

Révész Béla: Rövid (állambiztonsági) tanfolyam


Ha a demokrácia csak hosszú tanulás eredményeként lehet igazán működőképes, akkor a politikusok az utóbbi időben újabb tantárggyal kényszerültek megismerkedni, amikor az Országgyűlés két olyan vizsgálóbizottságot is létrehozott, amely csak a politikai rendőrség sajátos nyelvezetének, szakkifejezéseinek, sőt gondolkodásmódjának elsajátításával közelíthette meg vizsgálatának tárgyát. Korábban például minden, az államvédelmi szolgálatokkal bármilyen kapcsolatban álló személy differenciálatlanul került az „ügynök” gyűjtőfogalmába.

Révész Béla: „Elhalkult kereplők”

(1964-ben megszűnt a rádióelhárítás)


„A Szabad Európa Rádiónak 1963-ban 28 adótornya működött Portugáliában és Nyugat-Németországban.

Révész Béla: Szó szerinti…


A múlt század hetvenes éveiben Disraeli miniszterelnök arra a veszélyre hívta fel egyik beszédében a figyelmet, amely az angol alsóházban uralkodó hang színvonalának további süllyedésével járhat. „Ha egyszer megszűnnek gentlemaneket küldeni a parlamentbe, akkor ez a birodalom veszve lesz” – összegezte véleményét. Voltak, akik az „alsóház jellemének rosszabbra fordulását” a választói törvény 1832-ben történt kiterjesztésével magyarázták.

Révész Béla: A gazt kapálni kell

Beszélgetés Hack Péterrel


Beszélő: Mennyire tudja átfogni az írott jog azt az egész jelenségkört, amit a közfelfogás a korrupció fogalma alá sorol?

Az erkölcsi és a jogi értékelés itt nem esik egybe teljesen. A jog által szankcionált magatartásokat többnyire az erkölcs is elítéli, viszont vannak olyan esetek is, amelyeket a közerkölcs elítélendő magatartásnak tart, jogilag mégsem büntethetők. A korrupcióval szembeni büntetőjogi fellépésre egyébként is csak a legkirívóbb esetekben kerül sor.

A jogilag irreleváns magatartásokkal szemben a nyilvánosság erejének kellene érvényesülnie.




Révész Béla: A „tiltott”-ból a „tűrt”-be

A Szabad Európa Rádió és a rend­szerváltás

Révész Béla: „Lakitelken együttműködési szándék jött, az ellenzék soraiban zavar keletkezett”

Nemcsak az 1987-es esztendő, de az egész rendszerváltás nehezen értelmezhető az ekkor keletkezett három alapvető dokumentum nélkül. A gazdasági helyzetet elemző, válságdiagnózist és radikális reformprogramot megfogalmazó Fordulat és reform még 1986-ban készült, de a szélesebb nyilvánosság csak 1987 nyarán ismerkedhetett meg vele.1 A Beszélő különszámaként június végén megjelent Társadalmi szerződés2 politikai és emberi jogi programként mondta ki azt, amit a Fordulat és reform elemző módon vezetett le: megérett a politikai helyzet és a társadalom a radikális változásra. A harmadik dokumentum az 1987. szeptember 27-én, Lakiteleken, közel másfél száz értelmiségi részvételével nagyszabású „baráti találkozón” elfogadott nyilatkozat, melyben a párbeszéd megkezdésére szólítják fel az ország és a párt vezetőit.3

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon