Skip to main content

Riecke Werner

Riecke Werner: Elveszett reformillúziók

Költségvetés 1991


1991 csakugyan különbözik az előző évektől annyiban, hogy váratlanul (?) gyorsan omlott össze a KGST-kereskedelem. Csakhogy ez önmagában nem indokolja, hogy az idén várható 13 milliárd forintos hiányt 768 milliárdra növeljük, ahogy azt a kormány a beterjesztett költségvetésben tervezi.

Riecke Werner: Szabadság téri gondolatok

Monetáris politika az elkövetkező években


A monetáris politika hatékonysága nemcsak azon múlik, hogy világosak-e a céljai, hanem azon is, hogy a társadalom és az intézményi környezet alkalmas-e a kívánt hatások befogadására. E fogadókészség, mint még kitérünk rá, a ma túlméretezett állami újraelosztás csökkentésén, az állami szolgáltatások jelentős részének piacivá tételén is múlik. De fel kell készülni egy ilyen átalakulás társadalmi elfogadtatására is.

Riecke Werner: Elveszett reformillúziók

Költségvetés 1991


1991 csakugyan különbözik az előző évektől annyiban, hogy váratlanul(?) gyorsan omlott össze a KGST-kereskedelem. Csakhogy ez önmagában nem indokolja, hogy az idén várható 13 milliárd forintos hiányt 78 milliárdra növeljük, ahogy azt a kormány a beterjesztett költségvetésben tervezi.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon