Skip to main content

rs [Révész Sándor]

rs [Révész Sándor]: Mondják a magukét


A múlt hét szerdája olyan nap volt, mint a többi. Sokan, sokfelé, sok mindent beszéltek. Volt, aki Kecskeméten, volt, aki a József Attila lakótelepen. Az előbbi Csoóri Sándor volt, az utóbbi Zacsek Gyula.

A magyarság maga


Csoóri Sándor kecskeméti előadásában élesen bírálta Esterházy Pétert azért a parafrázisáért, hogy „magyar vagyok, mit érdekelne engem a magyarság maga”. Azt mondta, félelmet keltenek benne az ilyen és ehhez hasonló kijelentések. A parafrázis szerint Esterházynak csak annyi köze van a magyarsághoz, mint József Attilának a költészethez.



rs [Révész Sándor]: A találgatástörténet vége


Kivétel nélkül az összes államtitkár távozott, akinek a távozását a lapok megjósolták. A menesztendő államtitkárokra vonatkozóan egyáltalán nem is voltak cáfolatok, csak állítások. Minden lap annyit talált tehát, amennyit lőtt: a Népszabadság és a Magyar Hírlap nyolcat-nyolcat, az Új Magyarország egyet, a Pesti Hírlap egyet sem. Ily módon az átlagos találati arány 74 százalékra, az Új Magyarországé 88 százalékra, a Magyar Hírlapé 83 százalékra, a Népszabadságé 73 százalékra javult, a Pesti Hírlapé pedig maradt 62 százalék.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon