Skip to main content

S. Nagy Katalin

S. Nagy Katalin: Telkibánya, 1977


Telkibánya a Zempléni-hegység nyugati szegélyén, a Hegyköz bejáratánál fekszik. A lakásvizsgálat idején megközelíthető: vasúton Hidasnémetiig vagy Sátoraljaújhelyig: Hidasnémetitől 15 km-re van, Göncön keresztül autóbusszal érhető el: Sátoraljaújhelytől autóbusszal Széphalmon, Pálházán keresztül.

A község szerkezetét a topográfiai adottságok határozzák meg. A négy völgyben, négy patakmederben kialakult útnyomvonalak mellett telepedett épületek laza szövete alkotja a települést.


S. Nagy Katalin: In memoriam Jakovits József (1909–1994)



Jakovits József: Bagoly, 1948
Jakovits József: Bagoly, 1948



Eltávozott az örök kívülálló, mindig másként gondolkodó, az „örök izgatott autodidakta”, ahogy Bálint Endre nevezte őt, akivel összekötötte Vajda Lajos, Szentendre, a híres – mitologikus Rottenbiller utca, az ötvenes évek eleji búvóhely: a Bábszínház, kollázsaik, montázsaik szellemi rokonsága.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon