Skip to main content

(Salamin András)

(dr. Eöry Karácson), (Salamin András), Eörsi János: [Olvasói levelek és szerkesztőségi válasz]

Eörsi János: Salamin patyolatban (Beszélő, szeptember 7.)


Kedves Kőszeg Ferenc!

Mindenekelőtt köszönöm, hogy Önnek írt korábbi levelemnek helyt adott újságjában. Az már nyilvánvalóan a szerkesztő leleményét mutatja, hogy levelemet Eörsi János rágalmazó cikke veszi körül, megkísérelve mondandóm hitelét rontani. A szerkesztő nem érte be ennyivel, a Naptévében leadott Beszélő-reklámban szeptember 6-án a világgal is közölte mindezt.


(Salamin András): Kedves Kőszeg Ferenc!


Talán még emlékszik a XI. kerületi kábeltévé-stúdióra, ahol a választási tévéműsorunk előtt találkoztunk, s míg én a „vállalóban” voltam, feleségemmel beszélgettek a politikai változásokról. Mi persze könnyebb helyzetben voltunk a választási versenytárs megítélésében, hiszen Ön akkor már közismert politikai személyiség volt, magam csak egy független képviselőjelölt, aki mögött párt, szervezet vagy mozgalom nem állt, csak a családom, kiterjedt ismeretségi köröm és – mint a rám adott szavazatok mutatták – a lakosság jelentős része.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon