Skip to main content

Sonja Licht

Sonja Licht: Levél Abszurdisztánból


Az elmúlt pár hónapban, július végétől a mai napig jó néhányan próbáltak választ adni a világ minden sarkában, de főleg Európában arra a kérdésre, hogy mi is történt és történik a Balkán-félsziget Abszurdisztán nevezetű országában: miért torkollt a kommunizmusból a demokráciába való átmenet véres polgárháborúba, van-e kilátás arra, hogy ezt a háborút meg lehessen állítani, vagy szükségszerűen ki fog terjedni Jugoszlávia többi részére, ne adj’ Isten, az egész Balkánra, sőt Európára is.

Sonja Licht: Szankcióháború


A szankciók minden bizonnyal nagyon sok átlagpolgárt ösztönöztek a választáson való részvételre, annak ellenére, hogy az ellenzék a következetes bojkottra szólított fel mindenkit. És az ellenzéknek jó oka volt a bojkottra. Először is: Milosevics oly hirtelen jelentette be a választásokat, hogy még csak elő sem lehetett készíteni a kampányt. Igazi kampányra persze úgysem lett volna lehetőség: a fő médiákat Milosevics pártja kontrollálja.

Az eddigi eredmények szerint több mint hatvan százalék jelent meg a választáson.


Sonja Licht: Levél Abszurdisztánból


Az elmúlt pár hónapban, július végétől a mai napig jó néhányan próbáltak választ adni a világ minden sarkában, de főleg Európában arra a kérdésre, hogy mi is történt és történik a Balkán-félsziget Abszurdisztán nevezetű országában: miért torkollt a kommunizmusból a demokráciába való átmenet véres polgárháborúba, van-e kilátás arra, hogy ezt a háborút meg lehessen állítani, vagy szükségszerűen ki fog terjedni Jugoszlávia többi részére, ne adj’ Isten, az egész Balkánra, sőt Európára is.

Ezek az aggodalmak már csak azért is megalapozottak, mert még a legoptimistábbak is kénytelenek


Sonja Licht: Valóban nem fontos?


Jeszenszky úr a Belgrádba eljutó hírek szerint azt állította, hogy Magyarország nem szállított Horvátországnak fegyvert. Aztán mégis bevallotta a fegyvereladás tényét, s tudomásunk szerint úgy nyilatkozott, hogy az egész ügy nem is fontos… Valóban nem fontos?

Erre a kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha egy pillantást vetünk a Jugoszláviában élő nemzetiségi konfliktusok természetére. A horvátok és szlovének, szerbek és albánok egyaránt a „másik” nemzetet hibáztatják a saját gazdasági stb.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon