Skip to main content

Stefan A. Musto

Stefan A. Musto: A Titanic peremén

Hol lesz, hol nem lesz…


1. Amikor egy Titanic elsüllyed, kiszámíthatatlan, hogy mekkora örvény kerekedik és kit sodor el. A politikai jósok csődöt mondtak; egy liberalizált munkaerőpiacon talán őket kellene legelőször elbocsátani. 1988-ban legtöbbjük még száz évre taksálta a berlini fal élettartamát, amely alig néhány hónap múlva ledőlt. Az 1978-as iráni fundamentalista forradalmat éppúgy nem látta senki előre, mint a legutóbbi Öböl-háborút. Hiába, a történelemnek nincs forgatókönyve.

Persze, szcenáriókban gondolkozni akkor is lehet, sőt, hasznos is.


Stefan A. Musto: Végzetes győzelem?

Liberális hétvége Budapesten


Nyugat-Európában sokan azt mondják: a liberalizmus halálra győzte magát. Megvalósult szinte minden, amit a liberálisok az elmúlt két évszázad alatt követeltek: a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia, az emberi jogok intézményes védelme, a piacgazdaság, az áru-, személy- és tőkeforgalom, valamint a tájékozódás és tájékoztatás korlátainak fokozatos lebontása.

Stefan A. Musto: Tekervényes út Európához


Az Európai Gazdasági Közösséghez vezető út tekervényes labirintus, amelyben könnyebb eltévedni, mint célba jutni. Minden útelágazásnál a legkülönbözőbb akadályok állnak: aki átugrotta a politikai előfeltételek korlátjait, az általában a gazdasági és kereskedelmi érdekkülönbségek göröngyeiben botlik meg. Ezt meg kellett tanulnia a büszke Angliának is a hatvanas években, Spanyolországnak és Portugáliának a hetvenes évek végén: ezt tapasztalja napjainkban Törökország, amely három évvel ezelőtt, és Ausztria, amely az elmúlt évben jelentette be csatlakozási szándékát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon