Skip to main content

Sulyok Miklós

Sulyok Miklós: A szimbolikus formáról és a hiányról

N&n galéria


Engedjék meg, hogy e bemutatót látva megosszam Önökkel két gondolatomat Nagy Tamás építészetével kapcsolatban: az egyik a szimbolikus forma helyénvalósága, a másik a hiány pozitív kifejezhetősége. Az alábbiakban ezekről fogok beszélni.

A szimbolikus forma helyénvalósága azért merült föl bennem, mert Nagy Tamás életművében a templomoknak fontos helyük van. A mai magyar építészetben küzdelem folyik érvényes szimbolikus formák megtalálására, és úgy látom, óriási a zűrzavar, ha megtalálnak, megtalálni vélnek történeti vagy máshonnan előhúzott szimbolikus formákat.


Sulyok Miklós: Bán Ferenc és munkatársai

N&n galéria


Akárhogyan is nézem, Bán Ferenc építészetéről mindig ugyanaz jut az eszembe: a szabadság. S ez nagyon kevés, de nagyon sok is egyszerre (mint maga a szabadság). Ez az, ami házaiból sugárzik, a nyíregyházi megyei művelődési központtól tokaji üdülőjéig.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon