Skip to main content

Szabó Máté

Szabó Máté: Piac, igazságosság, ökológia

Liberalizmus és környezetvédelem a XXI. század politikájában


A liberalizmus és a környezetvédelmi politika viszonya igen sokarcú problematika, amely egyaránt jelentkezik a politikaelméletben és a politikai gyakorlatban. Elméletileg a liberalizmus ma nagyon sokféle irányzatot és értelmezést foglal magába, ennek következtében a liberális politikaelméletek válasza az ökológiai kihívásra széles skálán helyezkedik el. A klasszikusnak tekintett „manchesteri” liberalizmus ma már nem dívik, de kétségtelen a neoliberális elméletekben a piacorientált fókusz jelenléte, és azzal szemben a szociális-kommunitarista irányzatoké.

Szabó Máté: Az emberi jogok fejlődésének fordulópontjain

1809–1948–1989–2008–2009

2008. december 10-én hatvanéves az ENSZ emberi jogok nyilatkozata. Mérföldkő volt az emberi jogokról való gondolkodás és azok kodifikálásának történetében, amikor a második világháború jogtiprásai után az ENSZ tagállamai magasra tartották az emberi jogok zászlaját. Sok lépcsőn kellett fellépni ahhoz, hogy ez a zászló ma ott loboghasson fejünk felett.

Szabó Máté: Európai Magyarország 2004-ben?

A civil társadalom esélyei az új Európában

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon