Skip to main content

Szőcs Géza

Szőcs Géza: Kisebbségben

Levél a budapesti párhuzamos fórumhoz, 1985-ből
A demokratikus ellenzék és az SZDSZ a határon túli magyarságért – Válogatás tíz év dokumentumaiból


Drága Barátaim!

Mint romániai magyar író különleges helyzetben vagyok több tekintetben is. 1982 és 1985 között többször fogalmaztam meg véleményemet a kisebbségi és az emberi jogok román értelmezéséről. Némely javaslatom radikálisabb volt, mások kevésbé; volt, mikor a nemzetközi jog terminusaiban fogalmaztam meg indítványaimat, és nagy tekintélyű nemzetközi szervekhez címeztem őket, máskor versben írtam meg ugyanezt, s az egyének lelkiismeretére, történelmi tudatára és erkölcsi érzékére akartam hatni.


Király Károly, Szőcs Géza: Javaslat egy kisebbségi világszervezet létrehozására


Azzal a javaslattal fordulunk az ENSZ-hez, hogy saját égisze alatt vesse meg egy olyan intézményrendszer alapjait, melynek célja: a világ valamennyi nemzeti kisebbsége érdekeinek elvi képviselete, valamint hozzájárulás e közösségek egyenértékűség- és egyenjogúságtudat által definiált jellegzetes énképének kialakításához; hozzájárulás a helyzetükből következő hasonlóságok, valamint pozitív lehetőségek fölismeréséhez és tudatosításához, egyszóval a kölcsönös tájékoztatáshoz és megismeréshez – ahhoz, hogy a világ nemzeti kisebbségei több figyelemmel, reménnyel és bizalommal forduljanak egymá

Szőcs Géza: Két beadvány az RKP Központi Bizottságához


A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának


Alulírott Szőcs Géza költő, újságíró, teljes jogú román állampolgár, annak a programjavaslatnak egyik megfogalmazója, melyet a romániai magyarság sorsát féltve, de a román nép történelmi-erkölcsi érdekeit és a kelet-európai népek egymáshoz való közeledésének fontosságát is szem előtt tartva, 1982 őszén két társammal együtt intéztünk a madridi biztonsági konferenciához,

  • Tovább

    • Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon