Skip to main content

Szőcs Géza

Szőcs Géza: Feltámadásos történet az Úrral és Petri Györggyel

N&n galéria


„Gyakran úgy ébredek mint halálom után.

Ez (valamelyest mélyebb) megfogalmazása
annak, amit a hétköznapi nyelv
Úgy mond: Valósággal újjászülettem.”

Arra ébredtem, hogy az Öreg
éppen kilép a faliórából
mint gyarmatosító a bungalowból
a vadak közé

kilép, és, ahogy a Petriét szokta,
nekilát szakállam srófolgatni

– Köszönöm, hogy ma is gondoltál rám
szólítottam meg. Bólintott
– Petri Gyuri már felébredt? érdeklődtem
nem felelt
– Ugye nem felejted el, hogy őt is...?


















Szőcs Géza: A torony


Hát találkozzunk Elefántcsont-parton.

Van nekem ott egy óriási tornyom.
Abban írom politikai verseim.

És van nekem egy icipici szörnyem.





Szőcs Géza: Tájkép bűnbeesés után

Altatódalok, avagy hat éve már Marosvásárhely fekete tavaszának


Próbáljuk meg összefoglalni hat év elteltével az ügy tanulságait.

Szőcs Géza: Rom. magy. tamil

Vízumkényszer


Tapasztalatai, ismeretségei, beszélgetései alapján mindenkinek kialakult egy képe az átlagos, a tipikus, a reprezentatív erdélyi magyar emberről, annak gondolkozásáról és ítéletalkotásáról. Szerintem nincs Reprezentatív Erdélyi Magyar; vannak viszont helyzetek, krízisek, kihívások, mikor az erdélyi magyarok döntő (olykor kizárólagos) többsége igen hasonlóan gondolkodik.

Úgy tűnik, most is ilyen helyzet van.


Szőcs Géza: A szorongás összetartó ereje

A poszt-RMDSZ-korszak küszöbén


Az erdélyi magyar közösség politikai jövőjét egyrészt az RMDSZ-en belüli folyamatok önmozgása, másrészt a román politikai-hatalmi viszonyok alakulása határozza meg. Végeredményben e két erőtér kölcsönhatása vizsgálandó.

Szőcs Géza: Ütött-e Tőkés órája?

 
Ami most az RMDSZ-ben történik, megközelíthető leíró módon is.

Szőcs Géza: Címszavak életemből

Baász, Beszélő, Borz


Kedves érdeklődők, tisztelt egybegyűltek!

(Baász Imre)

Baász Imre halála után elég hosszú ideig még működött műtermi üzenetrögzítője, a halott művész nagyon is élő hangján közölve a hívóval, hogy itt Baász Imre beszél.




Szőcs Géza:

„Ez örök koszból szabadulás lesz-e?” (Majakovszkij)


Ezzel a kérdéssel fordul hozzánk, kicsoda is? Osztyapenko vagy Steinmetz kapitány? akiknek miért is kellett elszállítani a szobrát onnan az Osztyapenkótól (az a hely azóta is az Osztyapenko, és érdekes: soha senki sem mondta: a Steinmetznél) – hiszen ártatlanok voltak szegények, legalábbis abban, hogy szoborrá merevítették őket, szét is tárják valamelyest a karjukat: úgy emlékszem, amellett, hogy védekezően, egy kicsit tehetetlenül-megadóan is.

Szőcs Géza: Keretek és kirakatok


Az RMDSZ küldöttsége 1990 nyarán Iliescu elnöknél tárgyalt.

Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről


A most kirobbant konfliktus teljesen törvényszerűen következik az erdélyi magyarság sajátos politikai képviseletéből. Egyedülálló teljesítmény stabil politikai alakulatot teremteni egy rendkívül instabil térségben – s az erdélyi magyarság saját akaratából alakította ki az RMDSZ által képviselt egypártrendszert –, ám ezért rendkívül nagy árat kellett fizetnie.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon