Skip to main content

(tálas)

(K. I.) [Kiss Ilona], (tálas), (– bódis –): Ki viszi el a balhét? / Délszláv sajtószabadság / Összeomlik a lengyel demokrácia?


Ki viszi el a balhét?

Miközben a legfrissebb hírek szerint orosz elitalakulatok kis csoportokra oszolva, házról házra haladnak előre Groznij központja felé, a csecsen fél pedig hosszantartó partizánháborúra rendezkedik be, sokan azt mondják: a csecsen–orosz háború a Kremlben fog eldőlni. Kimenetele most már végképp attól függ, Jelcin elnök vagy Gracsov védelmi miniszter nyeri-e meg a kettejük közt dúló csatát.


(tálas), Bíró Béla, Kiss Ilona: (Bolha)piaci kapitalizmus? / A szabadelvű értékek összekötnek / Phenjan és a távol-keleti színpad


(Bolha)piaci kapitalizmus?

„Ezen a választáson csak az nem indul, aki lusta vagy elmebeteg” – jegyezte meg a március 27-i ukrán parlamenti választások előtt kialakult abszurd helyzetet jellemezve az ukrán független hírügynökség kommentátora, akit Moszkvából hívtunk fel (miután a moszkvai telefonos-kisasszony 700 rubel ellenében elárulta a külföldnek számító Kijev hívószámát).


(tálas): Dokument nyet – lista tózse nyet?


Május 28-án a 460 fős szejm 233 képviselője (50,6 százalék) – 186 igen, 15 nem és 32 tartózkodás mellett – olyan határozatot fogadott el, amely arra kötelezte Antoni Macierewicz belügyminisztert, hogy június 6-ig tegyen jelentést arról: a jelenleg magasabb politikai tisztségben lévők közül 1945 és 1990 között kik voltak a lengyel biztonsági szolgálat (SB) ügynökei.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon