Skip to main content

Törzsök Erika

Törzsök Erika: Ki-be vándorlók Európában

A bevándorlás-politika és stabilitás dilemmája az EU-csatlakozás folyamatában


Disszidensek

Magyarország 1949-ig rendies társadalom volt, 1949 után pedig zárt társadalommá vált. Többszörösen is. Ez többek között azt is jelentette, hogy a határain se ki-, se bejutni nem volt könnyű. Aki 1949-ig nem tudta elhagyni az országot, annak erre ezután már nem sok esélye adódott – legális módon. Hivatalosan sem kivándorlóvá nem válhattak, akik el akarták hagyni az országot, sem Magyarországra nem érkezhettek bevándorlók.


Kolumbán Gábor, Törzsök Erika: Tömeglélektanból elégtelen

Illyefalva után


Törzsök Erika: A konferencia címe – Liberális társadalmak születnek – így, kijelentő módban talán kissé megtévesztő, legföljebb egy kérdőjellel lenne bárki számára elfogadható.

Kolumbán Gábor: Kérdőjelekből nem volt hiány: egyes előadók odáig elmentek, hogy még a liberalizmus kelet-európai funkcióját is megkísérelték újradefiniálni, mondván: a liberalizmus itt valami újat, mást kell jelentsen, mint eddig.


Törzsök Erika: A befektetési varsa

Iványi György a hitelezési válságról


A hagyományos bankárbölcsesség korlátai

Minél erőteljesebb az átalakulás, annál kevésbé működik a hagyományos bankárbölcsesség – fejtette ki Iványi György. A bankár nem jós. Egy banknak, amikor hitelkérelmet bírál el, csak az elemzés hagyományos eszközei állnak rendelkezésére, olyan módszerek, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet kiszámítható, kismértékű változásait tételezik fel. Ez lehetséges egy több évtizede vagy évszázada működő piacgazdaságban.


Törzsök Erika: Jobb ma egy békemenet, mint holnap egy háború!


A prágai székhelyű Helsinki Polgárok Gyülekezete által szervezett békemenet Triesztből indult útnak 10 autóbusszal Rijekán, Ljubljanán és Zágrábon keresztül és szeptember 27-én érkezett a Vajdaságba. A békekonvojban 13 nemzet tagjai vettek részt: franciák, hollandok, németek, svédek, amerikaiak, portugálok, belgák, dánok, spanyolok, olaszok, de Romániából és Csehszlovákiából, valamint Ausztriából is érkeztek résztvevők.

Sikeres találkozók jöttek létre minden köztársaságban, a békemenet tagjai független értelmiségiekkel tárgyaltak, politikusokkal cseréltek eszmét.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon