Skip to main content

(újvárosi–kőszeg)

(újvárosi–kőszeg): AZ SZDSZ jogvédő szolgálatának kartotékjaiból


Testületi szellem

Jó egy évvel ezelőtt, 1992. május 13-án a Ferenc körút–Üllői úti aluljáróban két rendőr összetűzött három kínaival. Az esetről Solt Ottilia számolt be a Beszélő következő, május 23-i számában. Közöltük a látleleteket is a duzzanatokról és a hámhiányokról, amelyek a rendőri intézkedés során, illetve a IX. kerületi kapitányságon keletkeztek. A kínaiak a rendőrök ellen „hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt”, a rendőrök a kínaiak ellen „hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt” tettek feljelentést.


(újvárosi–kőszeg): Az ÁVO titka


Tavalyi történet

Lovas és a lex Lezsák: ezt a címet adtuk egy cikkünknek, amely kerek egy éve, 1992. február 29-én jelent meg. Lex Lezsáknak azt a törvénytervezetet neveztük, amely – ha elfogadják – büntetéssel fenyegeti mindazokat, akik jogtalanul maguknál tartanak bármely, „a Belügyminisztérium volt állambiztonsági szerve hivatásos állományára, hálózati személyeire vonatkozó, illetőleg az általuk készített, államtitkot tartalmazó iratot”.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon