Skip to main content

V. Gy. [Vajda György]

B. B. [Bíró Béla], B. G. [Bódis Gábor], V. Gy. [Vajda György]: A „Villám” után / Ez (még) nem erőszak! / Piknik a csatatéren


A Villám után

A boszniai fejlemények árnyékában lassan, de biztosan érlelődik a horvátországi „végső megoldás” is. A boszniai horvátok hadserege, a HVO (Hrvatsko Vijece Odbrane – Horvát Védelmi Tanács), a reguláris horvátországi egységek segítségével kilométerről kilométerre igyekszik visszahódítani a szerbek által 1991-ben elfoglalt (vagy megtartott) területeket.


B. E. [Békés Erzsébet], K. I. [Kiss Ilona], V. Gy. [Vajda György]: Szlovák abszurd dráma / Együttélés: bűnben élés? / Le a „beszámíthatatlanokkal”!


Szlovák abszurd dráma

A szlovákiai belpolitikai életet jól ismerő megfigyelők is eltakarják a szemüket, ha visszapillantanak az elmúlt hét eseményeire: botrány botrányt ért színvonalban alulmúlva minden eddigi skandalumot.

Mint ismeretes, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és szatelitpártjai parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre a második Meciar-kabinet tavaly márciusi bukásának „kivizsgálására”.




K. I. [Kiss Ilona], V. Gy. [Vajda György], Z. B. [Zourabi Budi]: Ter-Petroszjan húzása / Korunk hőse, a másodhegedűs / A koalíció eróziója


Ter-Petroszjan húzása

Rég nem gyűlt össze ennyi magas rangú egyházi személyiség az örmény egyházi központban, Ecsmiadzinban, mint a mostani Virágvasárnapon, április 9-én: az új örmény egyházfő, II. Garegin, Minden Örmények Katolikosza felszentelésén a vatikáni bíborostól a Moszkvai Patriarchátust képviselő Filaret metropolitáig mindenki ott volt, aki számít. A most születni látszó nagy örmény egységet jöttek ünnepelni: a 63 éves katolikosz (világi nevén San Szárkiszjan, ő egyben az egyház fennállása óta a 131.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon