Skip to main content

Vincze János

Vincze János: Eurót? Mikor? (De miért is?)


Az euróövezethez való csatlakozás kérdése az utóbbi hónapokban végre médiatéma lett Magyarországon. Érdekes azonban megfigyelni, hogy nem lett igazi politikai vita tárgya. A jegybank elnöke vagy a pénzügyminiszter tesznek nyilatkozatokat a kérdésben, de a pártok nem foglalnak állást. Az euró bevezetése igazi társadalmi-politikai kérdés, a közgazdászok kötelessége az, hogy támpontokat adjanak a vitához, a „döntést” a társadalomnak kellene meghozni. A szakmai álláspontokról sem lehet pontosat tudni.

Vincze János: Infláció a fejlett világban


A tények madártávlatból


A fejlett ipari országok árszínvonal-alakulásának tendenciái érdekes képet mutatnak. A nagy francia forradalom és a II. világháború között 20-30 éves deflációs és inflációs periódusok váltogatták egymást. Konkrét példaként vehetjük Nagy Britanniáét, mivel az összes többi fejlett ipari ország esete nagyon hasonló ehhez.[1] 1790 és 1815 között az árak átlagosan évi 2,8 százalékkal nőttek, majd 1815 és 1850 között 2,2 százalékkal csökkentek.

Vincze János: Betegség-e az államadósság?


A gazdaságpolitikai döntések végső soron ugyanúgy a polgárok kompetenciájába tartoznak, mint az egészségükkel kapcsolatosak. A legtöbb embernek azonban csak homályos elképzelése van az államadósság problémáiról. A tisztánlátás hiánya nem egyszerűen az átlagpolgár gondja. Bármilyen magabiztosnak is mutassák magukat a közgazdászok és a döntéshozók, valójában tudásunk hiányos és bizonytalan.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon