Skip to main content

Witold Gombrowicz

Witold Gombrowicz: Mi és a stílus


A stílus válságát vizsgálta a kortárs művészetben egy lengyel professzor, és tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy ez a válság a modern ember lelkét háborgató örvénynek tulajdonítható. A szerző szerint az ember csak akkor nyerheti vissza lelki egyensúlyát, következésképp a stílusát, ha újból fölébred benne a hit és a metafizikai érzék. Nem túl meggyőző ez az érvelés. Először is nehéz elhinni, hogy a művészetben közvetlenül tükröződik az egész emberiség lelkiállapota.

Witold Gombrowicz: Művészet és unalom


Sokan vannak, akik időnként őszinte csodálkozással felteszik a kérdést: mitől lesz egyre unalmasabb az irodalom? Vagyis: miért hagy hidegen a legtöbb írás, ami mostanában készül, miért nem érdekel egy kicsit sem? Jogos kérdések ezek, el kell ismerni. Érdekes, hogy tizedannyit sem tudtak a régi mesterek a stílusról, a kompozíció művészetéről vagy az alkotás lélektani hátteréről, mint mi, mégis izgalmas műveket írtak, mi meg nehézkes, bár igen kifinomult unalomban fuldoklunk.

Witold Gombrowicz: Napló

Részlet


Péntek, Santiago


(„Witold Gombrowiczon, ahogy Santiagóba érkezett, ismét úrrá lett a kései erotikus hullám, talán ugyanaz, mint évekkel ezelőtt… De most mintegy meghatványozta ezt az indián vértől, a könnyelmű bájtól és a forró naptól párálló város. Így hát e hullám, amely minél késeibb, annál nevetségesebb, újra a nevetségesség és a szégyen örvényébe taszította őt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon