Skip to main content

(zj) [Zolnay János]

(zj) [Zolnay János]: Napsugár haszonbérletre

Egészségünkre…


Jelenleg tizenegy idős ember él a gödöllői Napfény Otthonházban; hárman közülük a tengerentúlról költöztek ide. „Naponta ötvenen érdeklődnek, de a többség visszariad az áraktól” – mondja Simon Béla építész, a házat üzemeltető Meteora Kft. ügyvezető igazgatója. „Pedig én a legtöbbjüknek be tudnám bizonyítani, hogy rendelkeznek a bekerüléshez szükséges összeggel.” A ház még csak félig kész, a harmadik szint és a tetőtérre tervezett vendégszobák beépítéséhez a kft.-nek egyelőre nincs pénze.

(zj) [Zolnay János]: „Az egyesület célja nem változott”


Az egyesület 1992-ben több mint száz szkinhedtámadást regisztrált, 1993-ban csak 14-et. Tényleg ennyivel csökkent az incidensek száma?

Ezek csak a regisztrált esetek, lehet, hogy a valós szám ennek akár többszöröse. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a rendőrök sokáig nem voltak felkészülve az ilyen esetekre. A rendőrök is különbözőek, szerintem nem kell általánosítani.


(zj) [Zolnay János], ki–nl [Neményi László–Kiss Ilona]: Tengelytörés? / Vád alatt / Szakaszos demokrácia / A reálisan létező kormányzó / Csurka és a szilvásgombóc

Egy hét


Tengelytörés?

Ha minden változik, miért maradna pont a francia–német barátság változatlan? S valóban: a változó körülményeket a francia–német kapcsolatok is megszenvedik. Az utóbbi időben a franciák és a németek szinte semmiben sem értenek egyet.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon