Skip to main content

Napsugár haszonbérletre

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Egészségünkre…


Jelenleg tizenegy idős ember él a gödöllői Napfény Otthonházban; hárman közülük a tengerentúlról költöztek ide. „Naponta ötvenen érdeklődnek, de a többség visszariad az áraktól” – mondja Simon Béla építész, a házat üzemeltető Meteora Kft. ügyvezető igazgatója. „Pedig én a legtöbbjüknek be tudnám bizonyítani, hogy rendelkeznek a bekerüléshez szükséges összeggel.” A ház még csak félig kész, a harmadik szint és a tetőtérre tervezett vendégszobák beépítéséhez a kft.-nek egyelőre nincs pénze. Az igazgató azonban nem hagy kétséget afelől, hogy a döntően építőipari és kereskedelmi tevékenységet folytató Meteora Kft. előbb-utóbb be fogja fejezni az épületet, sőt, idővel újabb hasonló szolgáltatást nyújtó otthont is épít majd.

A Gödöllő Rózsadombján – a Blaha-dombon – épült idősek otthonába költözők három fizetési konstrukció között választhatnak. Megvásárolhatják a lakrészek örök haszonbérleti jogát, és azt a mindenkori piaci értéken eladhatják vagy örökíthetik – feltéve, hogy a vevő, illetve örökös megfelel az otthon által támasztott feltételeknek, azaz rászoruló idős ember. A fürdőszobás apartmanokért – nagyságtól függően – 950 000–1 900 000 forintot fizetnek leendő lakóik vagy azok családtagjai, míg az ellátás havi költsége 15 000–20 000 forint. Lehetőség van élethossziglan tartó, tehát tovább nem örökíthető bérlet vásárlására is 1 500 000–2 500 000 forint ellenében. Ebben az esetben azonban a költségek fejében csupán havi 8000 forintot kell leszurkolni. Végül be lehet költözni meghatározott időre is napi 850 forintért, ami például családi nyaralások idejére jelenthet megoldást.

A Meteora Kft. azért kényszerült a haszonbérleti rendszer alkalmazására, mert fedezet, illetve jelzáloggal megterhelhető ingatlan hiányában bankkölcsönt nem kapott. Szüksége volt pénzre már az építkezés megkezdése előtt. A szisztéma azonban a lakók számára is nagyobb biztonságot nyújt, mintha csak „egyszerű” bérleti szerződés alapján laknának a házban: bármikor „kiszállhatnak”, míg a Meteora Kft. nem teheti ki őket. Pénzükért cserébe a nyolcvanas éveiket taposó bérlők valóban otthonosan érezhetik magukat az apartmanokban; magukkal hozhatják saját bútoraikat, személyes holmijukat is. A ház teljes ellátást biztosít számukra, és szükség esetén külső orvosi segítséget.

Az igazgató néhány éve vágott bele a „vállalkozói idősgondozásba”. „Harminc évig építettem lakásokat Budapesten, úgy éreztem, elég volt. Közrejátszott az is, hogy édesanyám betöltötte nyolcvanadik életévét.” Az elmúlt években gyakran cserélődött a személyzet, a kft. vezetője öt ápolónak mondott fel, mert érzése szerint lélektelenül dolgoztak. Jelenleg egyetlen – népművelő végzettségű – nyugdíjas dolgozik főállásban az otthon alkalmazásában.

A Napsugár Otthonház mindennemű kölcsön vagy támogatás nélkül épült fel, és „természetesen” ma is csak saját bevételeire támaszkodhat. Szolgáltatásait csak kevesen engedhetik meg maguknak.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon