Skip to main content

Ének a pénz mágikus hatalmáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Arról szól minden csacska ének,
hogy boldog vagy, ha van elég pénzed:

ha netán a társad ostoba,
és ettől a sorsod mostoha,

ha körülötted a nagyvilág
ezernyi átkot szórna rád,

ha úgy érzed, sikertelen
kopogtatsz egy illemhelyen,

ha mindenféle összejön,
fejed felett hullámözön,

ha nincs barát, csak gyűlölet
s belédharap minden öleb,

ha szerelmed is meggyaláz
s maga alá temet a ház,

hidd el nekem, megsegít,
begyógyítja sebeid,

sugárzó arccal, messzire néz,
akinek zsebében csörög a pénz.

Arról szól minden csacska ének,
hogy boldog vagy, ha van elég pénzed:

ha bibircsók van az álladon
csökkenhet tőle e fájdalom,

ha hiányzik egy pozíció,
pénzen az is megváltható,
ha kéne egy kis szerelem,
csak pénzt mutass szemérmesen

ha magasba vonnak vágyaid
jópénzű híred megsegít,

ha kívánnál egy kis hírnevet,
elég, ha pénzed csörgeted,

ha csúnya vagy, széppé tesz téged,
átalakulsz, ha van elég pénzed.

Ha a halál majd rádlehel,
orvosok hada harcra kel,

nem épp a szép kék szemedért,
de bizony csak a pénzedért,

vénádba extra orvosság csepeg,
ha csepegteted a pénzedet,

lesz majd fehér különszobád,
ahol nővér bújik hozzád,

és ha eljön az a csónak,
amin eveznek a holtak,

a testedre ki vigyázna?
Pénz visz át a másvilágra.

Arról szól minden csacska ének,
hogy boldog vagy, ha van elég pénzed.




































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon