Skip to main content

Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 8, Szám 4

Vörös István: Szóvesztés
Neményi László - Zádori Zsolt:
: Kronológia
Jankovics Marcell: Tisztelt Főszerkesztő Asszony!
Neményi László - Révész Sándor: „Nem kellene törleszteni”
Jeszenszky Gézával, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel beszélget Neményi László és Révész Sándor
Fridli Judit: A haldokló magányossága
: Szorongva és reménykedve: az új európai értékközösség felé
Szent-Iványi István: Mit ad Magyarország?
Csaba László: Mit kap Magyarország?
Síklaki István: Sulykoló-stratégiák
Az EU-csatlakozási reklámkampány szociálpszichológiai háttere
Balázs László Kristóf - Félix Péter: Mi mennyi?
Az EU-kampány költségei
Karácsony Gergely: „Lefutott meccs”
Szavazási szándékok és politikai kötődések
Majtényi László: Lemaradásban és lépéselőnyben
Adatvédelem és információszabadság
: A jogalkotás nyilvánossága és a titkolózás divatja
Krekó Péter: PR – feketén?
Szociálpszichológiai tényezők és meggyőzési technikák a 2002-es választási e-mailekben
Kis János: Vannak-e emberi jogaink?
Előszó a harmadik kiadáshoz
Szuhay Péter: „Ez egy eredeti cigányélet”
Ozorai és tamási szintó cigányok
: Frizolia Mihály mondja
Tischler János: A Török-per
Korrupciós ügy a 60-as évekből
Nádasdy Ádám: A pénzszag finomsága
Ficsku Pál: A Magyar Irodalmi Liga tervezete
Marschall Miklós: Hatszáz forint kultúra
Vörös István: Egy öregember életkorának megbecslése

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →