Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


febr. 16. A MAESZ, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Modern Magyarországért civil szervezet tiltakozó gyűlést tartott a Parlament előtt a Vér és Becsület Kulturális Egyesület előző napi megemlékezése és egyáltalán a szervezet létezése ellen.

febr. 17. Csillag István gazdasági miniszter bejelentette: az uniós csatlakozással kapcsolatos felzárkóztató programokra fordított összeg az idén eléri a 350 milliárd forintot. A Smart Hungary beruházás-ösztönzési programra 5, a Széchenyi program folytatására 8 milliárd forintot fordítanak. A következő három évben 1100 milliárd forintot költenek az úthálózat fejlesztésére, többek közt mintegy 400 kilométernyi autópálya megépítésére is.

febr. 19. Varga Mihály pénzügyminisztersége idején három ember – köztük Medgyessy Péter és László Csaba – teljes személyi anyagát kérték ki a minisztériumban, jelentették be egy belső vizsgálatra hivatkozva. László Csaba külön is nehezményezte, hogy elődje személyes adatait – végkielégítése összegét – is nyilvánosságra hozta, ám per indítását nem tervezi.

febr. 21. Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter, miután kiderült, hogy a résztulajdonában álló ügyvédi iroda számos állami megrendelést kapott az után is, hogy Kiss a kormány tagja lett. Utódja Kiss Péter munkaügyi miniszter lesz, akinek helyét Burány Sándor foglalhatja el. Az ügy kapcsán nyilvánosságra hozták, hogy a kormány tagjai az elmúlt öt évben mely magáncégeknél töltöttek be tisztségeket.

febr. 23. A kommunizmus áldozatainak emléknapján több ezres nagygyűlést tartottak a Terror Háza előtt, amelyen Orbán Viktor „elementáris ellenállást” helyezett kilátásba az intézmény bezárása vagy átszervezése esetére. Másnap bombariadó volt a múzeumban, de a tűzszerészek nem találtak robbanószerkezetet.

Újra Csurka Istvánt választotta a párt elnökének a MIÉP országos gyűlése, ahol a vele szembehelyezkedő „reformereket” kizárták a pártból.

febr. 24. Az Országgyűlés 335 igen szavazattal 3 nem ellenében hozzájárult, hogy áthaladhassanak hazánkon a Törökország megerősítését szolgáló NATO-szállítmányok.

Szenes Zoltán 52 éves vezérőrnagy lesz a leköszönő vezérkari főnök, Fodor Lajos utódja.

febr. 26. A fővárosi SZDSZ frakció szerint a jelenleg érvényben lévő hitelkonstrukció okán nincs szükség a főváros hozzájárulására a 4-es metró megépítéséhez, ezért az erre a célra elkülönített 30 milliárd forintot másra költhetik. Az MSZP képviselői szerint viszont csak akkor szabad a pénzt felszabadítani, ha megszületett az érvényes finanszírozási szerződés a kormánnyal.

A kormány döntött arról, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő hét megye 24 milliárd forintos területfejlesztési támogatásban részesül. Arról is határoztak, hogy megindulhat a Vásárhelyi Terv végrehajtása, amelynek keretében több ideiglenes víztároló épülne a Tisza mentén, mintegy 100 milliárdos ráfordítással. További ötmilliárd forintból egy olyan alapot hoznak létre, amellyel segítenék, hogy az önkormányzatok uniós pályázati pénzekhez juthassanak.

A fővárosi közgyűlés városképvédelmi bizottságának döntése értelmében le kell bontani a Terror Háza múzeum pengefalát.

Répássy Róbert fideszes képviselő kéri, hogy betekinthessen a Ron Werber, az MSZP kampánymenedzserének cége által, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített szakértői anyagba. Ezt a tárca először az anyag titkosságára hivatkozva megtagadja, majd néhány nap múlva mégiscsak lehetővé teszi a képviselőnek a betekintést.

febr. 28. Orbán Viktor bejelenti: vállalja a jelölést a Fidesz elnöki posztjára.

márc. 1. Megsértette Magyarország szuverenitását az Egyesült Államok, amikor hat helikoptere az eredeti felhatalmazástól eltérő céllal vette igénybe hazánk légterét. Az eset kapcsán a külügyminisztérium éles hangú jegyzékben tiltakozott, míg az Egyesült Államok sajnálkozását fejezte ki. Később a kormány mégis úgy értelmezi az incidenst, hogy az ország szuverenitása nem sérült.

Iraki ellenzékiek mintegy százfős csoportja követelte Szaddám Huszein távozását Irak budapesti nagykövetsége előtt.

Kuncze Gábor marad az SZDSZ elnöke, miután a párt országos küldöttgyűlésén nagy többséggel (525–176) legyőzte kihívóját, Bauer Tamást, akit ügyvivőnek sem választottak meg.

márc. 2. Az Országos Cigány Önkormányzat 53 mandátumából 51-et a baloldali Demokratikus Roma Koalíció szerzett meg. Elnöknek Horváth Aladárt választják meg. Farkas Flórián a Lungo Drom képviseletében éppen hogy bekerült a testületbe.

márc. 4. A Fővárosi Bíróság jogerős döntése értelmében ki kell fizetnie a Fidesznek a tavaly áprilisi kampányleveleinek kézbesítéséért a Postának járó összeget, annak kamataival együtt.

márc. 5. Három precedensértékű bírósági döntés született, melyek alapján a kismamákat megilleti a havi 6700 forintos jövedelempótló támogatás, amelyet a gyessel kapcsolatos jogszabályok 1992-es megváltoztatása alkalmával elfelejtettek törölni. A döntés következtében összességében 100 milliárdot meghaladó kötelezettségek hárulhatnak a költségvetésre.

Princz Gábor, a Postabank volt vezérigazgatója nem jelent meg az ügyészségen, ahol gyanúsítottként kívánták kihallgatni az általa vezetett bank egy 2,5 milliárdos hitelügylete kapcsán.

A kormány döntött arról, hogy 400 ezer forintra emelik a politikai üldözötteknek járó, az Orbán-kormány által 30 ezer forintban megállapított kárpótlás összegét.

márc. 6. Lapinformációk jelentek meg arról, hogy egyes gyógyszeripari cégek kémkedtek az OEP-nek a gyógyszertámogatások megállapításával foglalkozó munkatársai után. A titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár cáfolta, hogy az ügyben titkos vizsgálatot folytatnának.

márc. 10. Hajdu Istvánt választotta az Országgyűlés az ORTT elnökének. A Fidesz kivonulása után a testület további hét tagját is megválasztották.

Hét megyét érintő okmánybélyeg-hamisítási ügyben nyomoz a rendőrség, amellyel akár egymilliárdos kárt is okozhattak az elkövetők a költségvetésnek.

márc. 11. A sportminisztérium kiadott egy teljesítési igazolást és egy csatolt hibalistát a Budapest Aréna építőinek, akik így megtarthatták a hivatalos megnyitót, ugyanakkor száz napot kaptak a jelzett hiányosságok megszüntetésére.

Orvlövészek végeznek Zoran Djindjic szerb miniszterelnökkel.




















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon