Skip to main content

Politikai gazdaságtani előadás az egyén elidegenedéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kié a pénz?


Marx fiatalkori, Gazdaság-filoz Ó!
fiai kéziratok
1844-ből című munkája
világosan kifejti az egyén
kapitalizmusban
való elidegenedésének problémáját
– hogy hogyan, mi módon és mitől idegenül el
az egyén
a kapitalizmusban?

A kapitalizmusban
létező egyén
– név szerint lehet szegény
akár John, Adam vagy Sam –,
tehát egyszerűen
a kapitalizmusban
létező egyén
a kapitalizmusban
zajló termelési folyamatban
vagy egyszerűen
a kapitalizmusban
zajló életben idegenül el
a kapitalizmusban,
mivel munkája eredménye
rossz helyre, oda idegenül,
ahol idegen ül,
– a kapitalizmusban létező kapitalista,
a kapitalizmusban, a kapitalizmusban!

A kapitalizmusban
idegen a munka,
amennyiben egyénileg
hidegen hagyja más egyedek
közt Johnt, Adamet;
ugyan mi a fenének, mi a fenének
rohannának munkába, ha nem lenne fizetés
a kapitalizmusban, a kapitalizmusban?

Ha nincs fizetés, csak kéne,
a kapitalizmusban,
odavan a házi béke
a kapitalizmusban.
Ez a keserves módi járja
a kapitalizmusban
és ettől magába zárja
a kapitalizmusban
ható elidegenedésnek pont
a kapitalizmusban
létező burka Adamet, Johnt
a kapitalizmusban,
a kapitalizmusban.

Sír a sok gyerek
a kapitalizmusban,
rínak a nejek
a kapitalizmusban:
megannyi Adam és Sam
a kapitalizmusban
elidegenült egészen

a kapitalizmusban
a kapitalizmusban!

Bratka László fordítása































































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon