Fel­jegy­zések készülnek VII.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

a gépén magyar idő szerint hagyja

az órát mint mondja azért hogy

tudja mikor van amikor épp nem

érdemes senkit sem keresnie holott

egyszerűen csak így kell hagynia

az időt hogy legyen valami ami nem

 

idegen lassan több mint fél éve

hogy levélben zavarba hozott mert

megírta hogy épp több mint kétszáz

kilométerre vagyunk egymástól én

meg nem tudtam erre mit felelni mert

annál sokkal több volt még köztünk

 

tél volt és félt hogy beragad ha a

hegyekben is elkezd havazni de az én

képeimet szerette mintha csak

alulexponált előkarácsonyi képeslapokat

kapott volna rajtuk az utcámmal

s mikor rájuk nézett mintha az én

 

ablakomból bámult volna ki egy unott

közepes menet után egy szórakozottan

magára kapott kötött pulóverből kileskelődve

ő volt az első barátnőm akit érdekeltem is

ez a tény akadályozta meg

hogy mindezt viszonozzam

 

most fél évvel mindezen meg nem történt

dolgok után még emlékszik mindenre amit

meséltem például hogy min röhögtem annyit

a Terror Házában pedig ő ott sem volt

neki már csak elmeséltem de tökéletes memóriával

bír az ilyen apró dolgok tekintetében miközben

 

én azt igyekszem felkaparni hogy vajon

egészen pontosan azt ígértem még az első

randevún hogy neki vagy hogy róla nem írok

verset tehát hogy hazudtam-e már ekkor is

meg az időeltolódás sem jut eszembe pedig

már többször megjegyeztem hogy hány óra