Skip to main content

Fizetésképtelen fogyasztók

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A ki nem egyenlített villany-, gáz-, távfűtés-, és lakbérszámlákkal összesen mintegy százmillió forint fizetési hátralékot halmozott fel a lakosság Budapesten az év első 7 hónapjában. Az összegbe azokat a számlákat érti bele a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat, amelyek behajtásával több héten át hiába próbálkoznak a díjbeszedők.

A nem fizetés csak a villanyszámláknál jár hátrányos következményekkel. Amennyiben a harmadik felszólítást követő nyolc napon belül sem folyik be a számla ellenértéke, az Elektromos Művek szakemberei a helyszínen kikapcsolják az órát. A gáz- és a távfűtés-szolgáltatást azonban technikai okok miatt nem tudják szüneteltetni késedelmes fizetés esetén. A lakbérhátralék jó ideig szintén nem járt közvetlen kilakoltatási veszéllyel, egy ideje azonban többféle szankciót alkalmaznak, például elárverezik a lakást, és a lakónak szükséglakást nyújtanak, illetve fölmondják a lakbérszerződést.

Egy ideje nő az az összeg is, amelyet a ki nem egyenlített számlák miatt a Díjbeszedő Vállalat kénytelen leírni, mivel sem peren kívüli eljárással, sem perrel nem tudja behajtani az ellenértéket. Ilyen esetekben a vállalat megpróbálja partnereire, a szolgáltatókra áthárítani a veszteséget.

Csupán a hátralékok kerületi adataiból nem lehet egyes lakóterületek szociális helyzetére következtetni; a Díjbeszedő Vállalat szakemberei szerint inkább csak 50 százalékban függ a szociális helyzettől a felhalmozott hátralék. Tapasztalataik szerint sokszor a kispénzű nyugdíjasok inkább az élelmen spórolnak, csak hogy számláikat kifizethessék. Viszont gyakran fizetnek késedelmesen a kisiparosok, mivel általában nagy a fogyasztásuk, de jövedelmük csak időszakosan folyik be. Ezért egyes időpontokban képtelenek kiegyenlíteni számláikat. Persze ők a hátralékot előbb-utóbb mindig kifizetik.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon