Skip to main content

Kolozsvári anziksz. A gyertyatartó

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1.
legvégül a süket-néma iskola
is lángokban állt
önemésztő bokor
a frissen nyírt sittimfák mögött

2.
készen áll a város a csönd előtt
elindul ugyanaz a nap
lenyugszik és fölkel
pernye száll előtte megtévedt

3.
madárraj megállás nélkül de még
előbb a hang tűzből
jövő sokféle kiáltozás
nem szó csak hang hang és füst

4.
semmi értelem ragozott ige idézhető
töredék semmi
hátrahagyott feladat
ömlesztett hangzók csak hang és füst

5.
majd a fölsorakozó katonák az öreg
épület előtt csőre
töltött fegyverekkel
és a fogadás: aki több gyermeket lő ki

6.
azé az arany gyertyatartó íme az arany
gyertyatartó tessék
de egyetlen gyermek
sem rohant ki a lángokból egy sem

7.
minden hiába a gyertyatartót pedig tűzbe
dobták a csalódott
katonák porrá égett
az iskola csak a gyertyatartó maradt meg

8.
a korom nem hagyott nyomot rajta
a füst nem fogta
meg és lett este és
reggel megállás nélkül száll a pernye
















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon