Skip to main content

Körkérdés


Tisztelt Barátunk!

A kommunista világrendszer összeomlása nyomán nem várt erővel élednek újjá a háború előtti Közép- és Kelet-Európa országainak, népcsoportjainak és társadalmainak konfliktusai. A diktatúra évei mintha nyomtalanul múltak volna el: délre tőlünk szerbek és horvátok ölik egymást, mint a II. világháború idején, északra tekintélyes politikai csoportok újból önálló szlovák államot kívánnak, keleten Ukrajna függetlenségi törekvése annak a rémképét idézi fel, hogy ismét fellángol 1919–20 polgárháborúja.



Pozsgay Imre

Nem volt más elképzelésem az ellenzékkel, mint az, hogy nélküle alkotmányos berendezkedés elképzelhetetlen. Csak azt tudom kívánni, hogy az ellenzék valódi ellenzéki szerepben lépjen fel. Szemrehányást tenni valakinek azért, mert ellenzéki, ugyanolyan, bornírtság és abszurd dolog, mint egypártrendszerben elképzelni a jövendőt. Egy kormány nem kívánhat magának nagyon kemény és szigorú ellenzéket, de az állampolgár kívánhatja a kemény társadalombírálatot és hatalom-ellenőrzést.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon