Skip to main content

A hét hordaléka


A világtörténelem legszerencsétlenebb országa talán Portugália. Legalábbis egy szempontból bizonyosan: amikor 1808 táján Junot marsall csapatai a Spanyolország elleni hadjárat egyik mellékhadművelete keretében bevonultak Portugáliába, nem ütköztek különösebb ellenállásba. Az éppen hivatalban lévő uralkodó VI. (Braganza) János fogta magát, és családjával átruccant Brazíliába. Napóleon csapatai már rég köddé váltak, amikor a felséges királyi család még mindig Brazíliában múlatta az időt. VI.

Neményi László


Az Európa Könyvkiadó hihetetlen gyorsasággal jelentette meg magyarul a múlt év egyik nagysikerű német botránykönyvét, Günter Ogger Bankkárokját. (A két k nem nyomdahiba, hanem fordítói lelemény.) A könyv – ahogy azt a hátsó borító vevőcsalogató szövege helytállóan megállapítja – szenvedélyes támadás „a bankok, biztosítók, az adószedő állam, a nagy és kisebb pénzügyi vállalkozások sviháksága ellen, a pénziparosok gyámkodásába szorított állampolgár védelmében”. Persze német svihákságokról van szó, a német állampolgárok védelmében.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon