Skip to main content

Beszélő évek – 1981


Egyiptom újabb kori történetének egyetlen hadisikere az 1973-as, Szíriával együtt végrehajtott Izrael elleni offenzíva volt. A jom kippuri háborúban a támadóknak néhány napi sikeres előrenyomulás után vissza kellett vonulniuk, majd fegyverszünet – vagyis a korábbi háborúkkal ellentétben nem izraeli győzelem – zárta le az összecsapásokat. A támadás évfordulóját, október 6-át azóta is katonai parádé köszönti Kairóban.


1981 őszén, szeptember végén elutazom Lengyelországba, két-három évente esedékes kutatóutamra, amelynek során a régi lengyel irodalom (XVI–XVII. század) mellett az újabbal, a huszadik századdal is foglalkozom, számos lengyel íróbarátom és ismerősöm van, tőlük informálódom az éppen aktuális helyzetről.

Varsóban meglátogatom Camilla Mondralt, aki nagyon régi barátom, Jókai, Déry, Örkény lengyel fordítója. Camillát, aki megrögzött pártonkívüli, most beválasztották a Varsói ősz című, minden évben megrendezésre kerülő költőfesztivál szervezőbizottságába.


II. rész


1981 januárjától a hatalom által folyamatosan kiprovokált konfliktusok sorozata következett, de a döntő összecsapást egyik fél sem vállalta. A LEMP vezetése számára mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Szolidaritás nem engedi beolvasztani magát a fennálló rendbe.


1981. jan. 1. Engedélyezik kisebb létszámú üzemek és vendéglátó-ipari egységek szerződéses és bérleti formában való üzemeltetését.

1981. jan. 2. Görögország az Európai Közösség tizedik teljes jogú tagjává válik.

1981. jan. 19. Jelentősen emelkedik az élelmiszerek és az üzemanyag ára, február 1-jétől a szolgáltatások díjai.

1981. jan. 20. Iránban 52 amerikai túsz 444 napi fogság után visszanyeri szabadságát.

1981. jan.









Az 1981. év eseménytörténete sok szállal kapcsolódott az előző év eseményeihez. Ezek közül a szálak közül egyre mindenképpen utalni kell. Nevezetesen arra, hogy a megyei múzeumigazgató kérésére 1980. augusztus 30-án, több mint egyéves gyűjtő és feldolgozó munka után, Egerben megrendeztem a Magyarországi feliratos falvédők a XIX–XX.


Tegyük fel, hogy itt, Kelet-Európa szívében én is rendelkezem barátnővel, mint az angolszász írók többsége, és én is, akárcsak ők, novellafüzért, kisregényt kerekítek belőle. Attól tartok, hogy máris a képtelenségek vizein hajózom, sőt megkörnyékez az érzés, hogy az elhatározás pillanatában már sem én, sem a barátnőm nem vagyunk kelet-európaiak; ellenkezőleg, én jómódú amerikai író vagyok, barátnőm régészetet tanult Oxfordban, és minimum japán.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon