Skip to main content

Beszélő évek – 1993

: Kronológia – 1993


1993. jan. 1. Megszületik az önálló Csehország és Szlovákia.

1993. jan. 3. Bush és Jelcin moszkvai csúcstalálkozójukon aláírják a START–II. megállapodást.

1993. jan. 11. Kirobban az ún. székházügy: a kormány az MDF és a Fidesz számára titkos kormányhatározattal a nekik törvény szerint járónál jóval nagyobb alapterületű és rendkívül értékes ingatlanokat adományozott, amelyeket részben állami tulajdonú bankoknak adtak el igen magas áron.

1993. jan.






tovább →

F. Havas Gábor: 1993


1990-től 1994-ig az SZDSZ országgyűlési képviselője voltam. Az 1993-as évnek már erősen megfogyatkozott kedvvel vágtam neki, és meglehetősen rosszul éreztem magam a bőrömben a parlament padsoraiban. Év elején egy kérdőívet osztottak ki a frakció tagjai között. Ebben többek között a következő kérdés szerepelt: „Akarsz-e indulni a következő választáson?” Egy pillanatig sem volt kérdéses számomra, hogy nemmel felelek. Ennek több oka volt.

tovább →

Kemény István: A területi elv


Komolyhon novembere mögött még
ott barnállik ugyanennek októbere is
meleg szellőivel, öregasszonyaival,
öt-hat bozontos bástyájával,
erdejével, tanácskozó állatkáival.

Hideg van, leesnek az esők,
a pillantások, az utolsó gyümölcsök
és két fázós kéz is a billentyűkre
idő, azaz karácsony előtt.

    Gondoltál arra már, hogy Komolyhon tartomány
    a mi kamránk? Hogy minden itt van, az
    erdők éppúgy, mint az Advent?













tovább →

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon