Nyomtatóbarát változat

1993. jan. 1. Megszületik az önálló Csehország és Szlovákia.

1993. jan. 3. Bush és Jelcin moszkvai csúcstalálkozójukon aláírják a START–II. megállapodást.

1993. jan. 11. Kirobban az ún. székházügy: a kormány az MDF és a Fidesz számára titkos kormányhatározattal a nekik törvény szerint járónál jóval nagyobb alapterületű és rendkívül értékes ingatlanokat adományozott, amelyeket részben állami tulajdonú bankoknak adtak el igen magas áron.

1993. jan. 17. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékelt irányzatot képviselő Markó Bélát választják elnöknek.

1993. jan. 23–24. Az MDF VI. országos gyűlésén Antall József elkerüli a pártszakadást, a Csurka István vezette szélsőséges csoporttal való szakítást, és megőrzi pártelnöki posztját. Az új elnökségből kimaradnak ismert liberális politikusok.

1993. jan. 26. Ellenszavazat nélkül elfogadják az „elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról” szóló törvényt. A szavazáson az MSZP képviselői nem vesznek részt.

Havelt öt évre Csehország elnökévé választják.

1993. febr. 11. Antall József átalakítja kormányát. A környezetvédelmi tárcát Keresztes K. Sándortól Gyurkó János, a kultusztárcát Andrásfalvy Bertalantól Mádl Ferenc, a földművelésügyi tárcát Gergátz Elemértől Szabó János, a közlekedési tárcát Siklós Csabától Schamschula György, a pénzügyi tárcát Kupa Mihálytól Szabó Iván veszi át. Lemond Horváth Balázs tárca nélküli miniszter. Néhány államtitkár, köztük Raffay Ernő honvédelmi államtitkár is elveszteti posztját.

1993. febr. 12. Pörböly mellett egy iskolásokat szállító autóbusz vonattal ütközött. Tíz gyermek életét vesztette.

1993. febr. 13. Tardos Márton lemondása után Kuncze Gábort választják az SZDSZ frakcióvezetőjének.

1993. febr. 14. Litvániában Algirdas Brazauskas – a szovjet időkben a Litván Kommunista Párt első titkára – nyerte az elnökválasztást.

1993. febr. 15. A szlovák parlament államfővé választja a Meciar által támogatott egykori reformkommunista Michal Kovacot.

1993. febr. 16. Az Országgyűlés módosította a társadalombiztosítási törvényt. A nyugellátások növekedését a nettó átlagkeresethez kötötték, a nők nyugdíjkorhatárát 2003-tól 60 évre emelték.

Az Országgyűlés háborús és emberiség elleni bűncselekménynek minősíti az ’56-os forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságokat.

1993. febr. 24. Választási együttműködési megállapodást köt az SZDSZ és a Fidesz.

1993. febr. 26. A Heti Magyarország provokatív interjút készít Landeszmann György budapesti vezető főrabbival, aki becsmérlő szavakkal illeti a magyar nép kultúráját. Az interjú nyomán hisztérikus hangvételű sajtóvita bontakozik ki. A főrabbi nyilvános bocsánatkérésre kényszerül, lemond, és külföldre távozik.

Csurka István egy zágrábi lapnak adott nyilatkozatában kijelenti, hogy Magyarországnak törvényes igénye van a Vajdaságra és Baranyára, ennek érvényesítéséhez azonban nincsenek meg az eszközei.

Bomba robbant a világ második legmagasabb épületében, a New York-i Világkereskedelmi Központban. A robbanásnak öt halálos és kb. ezer sebesült áldozata volt.

1993. márc. 23. Az Országgyűlés létrehozza a Nemzeti Kulturális Alapot.

1993. márc. 25. Torgyán József négy volt rendőrtiszt vallomása alapján azt állítja, hogy rendőri vezetők, köztük Pintér Sándor országos rendőrkapitány az FKgP elleni, a párt lejáratását célzó akciókra adott utasítást. Az Országgyűlés leszavazza Torgyán vizsgálóbizottság létrehozására irányuló javaslatát. A legfőbb ügyész által elvégzett kivizsgálás eredményét titkosítják.

1993. márc. 28. A franciaországi választásokon  súlyos vereséget szenvedett a kormányzó szocialistapárt.

A gaulle-ista Balladur alakít kormányt.

1993. ápr. 14. A parlament törvényt alkot az önkényuralmi jelvények (vörös csillag, sarló-kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt) használatának tilalmáról.

1993. ápr. 16–18. Debrecenben megtartják a Fidesz  V. kongresszusát. Eltörlik a tagság felső korhatárát, és Orbán Viktor személyében megválasztják a Fidesz első elnökét.

1993. ápr. 17. Meghal Turgut Özal török államfő.

1993. ápr. 25. Népszavazást tartanak Oroszországban, amely – viszonylag alacsony részvételi aránnyal és közel 40 százaléknyi ellenszavazattal bár –, de megerősíti Jelcin reformpolitikáját.

1993. ápr. 26. Kövér Lászlót megválasztják a Fidesz frakcióvezetőjének.

1993. ápr. 30. Hamburgban Steffi Graf egy elmebeteg rajongója hátba szúrja a női teniszezők világranglistáját vezető Szeles Mónikát. A teniszezőnő pályafutása hosszú időre megszakad.

1993. máj. 1. Öngyilkosságot követ el Franciaországban Pierre Bérégovoy, a megbukott szocialista kormány vezetője, akit korrupciós vádak is értek.

Egy tamil asszony által elkövetett öngyilkos merénylet következtében meghal Ranaszinghe Premadasza, Srí Lanka szingaléz nemzetiségű elnöke.

1993. máj. 4–7. II. Erzsébet és Fülöp herceg Magyarországra látogat.

1993. máj. 5. Csődöt jelent a Kontrax három vállalata. A vállalatcsoport összeomlik.

1993. máj. 7. Esztergomban Antall József hivatalosan is felavatja a Suzuki magyarországi autógyárát.

1993. máj. 11. Az Országgyűlés heves vita után név szerinti szavazással, 233 igen, 39 nem szavazattal és 17 tartózkodással jóváhagyja a magyar–ukrán alapszerződést, amelynek második paragrafusa kimondja, hogy Magyarországnak nincsenek és nem is lesznek területi követelései Ukrajnával szemben. A vita során – független és kormánypárti – szélsőjobboldali képviselők irredenta szólamokat hangoztatnak, és a nemzeti érdekek elárulásával vádolják az alapszerződést támogató ellenzéki és kormánypárti képviselőket.

Egy parlamenti interpelláció nyomán fény derül arra, hogy a kormány az Országgyűlés megkerülésével rendkívül nagy értékű ingatlanokat, a Vigadó épületét és a Szentháromság téri levéltári épület nagy részét hozzá közel álló alapítványoknak adta át.

1993. máj. 13. Pungor Ernő tárca nélküli miniszterrel szemben ismét Kosáry Domokost választják elnökké a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén.

1993. máj. 19. Budapesten tanácskoznak az Interparlamentáris Unió tagállamainak képviselői.

1993. máj. 21. Közel 40 százalékos részvételi aránnyal megválasztották a társadalombiztosítási önkormányzatokat. Az MSZOSZ szerzi meg a szavazatok közel felét.

1993. máj. 24. Kambodzsában választásokat tartanak az ENSZ felügyelete alatt.

1993. máj. 25. Az MDF 29 országgyűlési képviselője megalakította a Magyar  Igazság nemzetpolitikai csoportot.

1993. máj. 26. Az MDF liberális és nép-nemzeti szárnya közötti békítő tárgyalások kudarca miatt lemondott Für Lajos, a párt ügyvezető elnöke. Utóda Lezsák Sándor.

1993. máj. 27. A németországi Solingenben szélsőjobboldaliak felgyújtottak egy törökök lakta házat. A tűzben asszonyok és gyermekek vesztették életüket.

1993. máj. 31. Lemondott a Magyar Újságíró Szövetség elnöki tisztéről Bodor Pál.

Az MDF frakciójából kizárják Csurka Istvánt, Zacsek Gyulát, Király B. Izabellát, Balás Istvánt, Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet.

1993. jún. 1. Az Országgyűlés megalkotja a magyar állampolgárságról és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (az ombudsmanról) szóló törvényt.

1993. jún. 6. Lettországban jobbközép koalíció alakult az első többpárti választások után. A kommunista utódpárt és a Népfront be sem jutott a parlamentbe.

1993. jún. 14. A Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport tizenegy tagja kiválik az MDF képviselőcsoportjából, és önálló frakciót hoz létre.

1993. jún. 16. A kormány határozatban tiltja meg jövedéki termékek, az ital és a cigaretta utcai árusítását, és dönt az adózott termékeket megkülönböztető zárjegyek bevezetéséről.

1993. jún. 17. Az Egyesült Államok elismerte, hogy kudarcot vallott az ENSZ szomáliai akciója, amelyet a törzsi háborúk megfékezésére és a segélyszállítmányok célba juttatásának biztosítására indítottak. Bejelentették, hogy kivonják az amerikai csapatokat az országból.

1993. jún. 18. Megalakultak a társadalombiztosítási önkormányzatok. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatot az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor, az egészségbiztosításit pedig az MSZOSZ alelnöke, Sándor László vezeti.

Lemond Teleki Pál, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, miután nyilvánosságra kerül az a tény, hogy a fizetését jelentős összeggel kiegészítí egy amerikai költségvetési pénzekkel gazdálkodó alapítvány. Utóda Szekeres Szabolcs.

Azerbajdzsánban katonai puccsal megdöntik Elcsibej elnök uralmát. Gejdar Alijev, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt egykori első titkára veszi át a hatalmat.

Albániában a szocialista ellenzék parlamenti bojkottot hirdet számos szocialista politikus letartóztatása miatt.

1993. jún. 22. Csurka Istvánt kizárják az MDF-ből.

1993. jún. 26–27. Az Egyesült Államok légiereje különleges rakétákkal megsemmisíti az iraki titkosszolgálat bagdadi központját.

1993. jún. 27. Megnyitották a közterületekről eltávolított szobroknak helyet adó budatétényi szoborparkot.

1993. jún. 29. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a büntetőeljárásokra vonatkozó és az elévüléssel kapcsolatos törvényt.

1993. jún. 30. Csurka István a Magyar Fórumban feltárja ügynökké való beszervezésének történetét.

1993. júl. 1. Ausztriában rendkívül szigorú tartózkodási törvény lépett életbe a keletről érkező bevándorlók feltartóztatása végett.

1993. júl. 2. Az Országgyűlésben szópárbaj alakul ki az ellenzéki képviselőkből álló különbizottság jelentéséről, mely szerint az 1992. október 23-i Kossuth téri incidensért súlyos felelősség terheli a rendőrséget, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a Belügyminisztériumot.

Az Országgyűlés elfogadja a lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését szabályozó törvényt. E törvény kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy a bérlők számára kedvező feltételekkel tegyék lehetővé a lakás megvásárlását.

1993. júl. 5. Bejegyezték a Magyar Igazság és Élet Pártját.

1993. júl. 7. Az Országgyűlés elfogadja a pótköltségvetést és a kisebbségi törvényt. A kisebbségi törvényt hatpárti konszenzussal (de több kisebbségi képviselő ellenszavazatával) fogadták el annak ellenére, hogy a kisebbségi kerekasztalnak az ellenzéki képviselőkön keresztül benyújtott módosító javaslatait szinte kivétel nélkül leszavazták.

1993. júl. 12–13. Az Országgyűlés elfogadja  a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvényeket. Lehetővé válik nyolc-, tíz- és tizenkét osztályos iskolák létesítése. A felsőoktatás intézményei széles körű autonómiát kapnak.

1993. júl. 13. Debreczeni József kilépett az MDF-ből, Nagy Bálint kilépett a Köztársaság Pártból.

1993. júl. 15. Választási szövetséget köt a Fidesz és az SZDSZ.

1993. júl. 16. Távozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éléről az alapító elnök, Jacques Attali, miután egy könyvvizsgálói jelentés elmarasztalta őt a bank pénzforrásainak pazarló kezelése miatt. Utóda Jacques de Larosičre.

1993. júl. 18. Japánban majd’ négy évtizedes kormányzás után kiszorult a hatalomból a sorozatos korrupciós botrányok által megrendített Liberális Demokrata Párt. Sokszínű koalíció került hatalomra a politikai élet megtisztításának jelszavával.

1993. júl. 20. Forgách Pál, a Liga tiszteletbeli elnöke az általa magasnak ítélt tiszteletdíjak elleni tiltakozásul kilépett a nyugdíjbiztosítási önkormányzatból.

1993. júl. 22. Az Állami Számvevőszék a Fidesz–MDF-székházügy vizsgálata során nem talált utólagos intézkedéseket követelő szabálytalanságot.

1993. aug. 3–4. A KDNP és az MDF elutasítja a Földművelésügyi Minisztérium földtörvényjavaslatát, amely külföldiek és jogi személyek számára is lehetővé tenné a földvásárlást.

1993. aug. 6. Az egészségbiztosítási önkormányzat tisztségviselőinek javadalmazásáról szóló döntés ellen tiltakozva lemond önkormányzati tagságáról Horn Gábor, a Liga szakszervezetek listavezetője.

1993. aug. 8. A Független Kisgazdapárt nagygyűlésén a párt alelnökévé választják G. Nagyné Maczó Ágnest.

1993. aug. 17. Kálmán Attila, a kultuszminisztérium államtitkára bejelentette, hogy a következő év szeptemberétől bevezetik a felsőoktatásban a tandíjat.

1993. aug. 23–29. Az 1943-as találkozó ötvenedik évfordulójára rendezett szárszói táborozáson részt vevő radikális nacionalisták a nemzeti kerekasztal összehívását és nemzeti alapú választási szövetség létrehozását szorgalmazzák.

A rendezvényre Antall József nem kap meghívást.

1993. aug. 31. A Hírlapkiadó Vállalat kikapcsoltatta a villanyt és a telefonokat a Magyar Fórum szerkesztőségében, és azonnali hatállyal felmondta a lappal kötött bérleti szerződést.

Befejeződik az orosz csapatok kivonása Litvániából.

1993. szept. 2. Kubában a piacgazdaság irányába mutató óvatos intézkedéseket vezetnek be. Fidel Castro bejelenti, hogy 1998-ig kívánja kezében tartani az ország vezetését.

Budapesten tanácskozik az Európai Demokratikus Unió.

Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója felajánlja lemondását, miután kiderül, hogy az ÁVÜ 28 millió forintot fizetett ki előlegként a Magyar Fórum Kft.-nek egy privatizációs propagandafilmért, melynek megírásával – a kormány privatizáció gyakorlatát gyakran és élesen bíráló – Csurka Istvánt bízták meg. A filmből gyakorlatilag semmi nem készült el. Csepi lemondását nem fogadják el.

1993. szept. 3. A Vérmezőn a Demokratikus Charta rendezvényén elbúcsúztatták a Horthy-korszakot, és tiltakoztak az ellen, hogy a mindenkinek kijáró temetést politikai célokra, a Horthy-korszak rehabilitálására használják fel.

Jelcin és Kravcsuk között megállapodás jött létre arról, hogy Oroszországba szállítják az ukrán területen lévő atomfegyvereket, Moszkva pedig ennek fejében törli az ukrán államadósságot.

1993. szept. 4. Kenderesen ötvenezres tömeg búcsúztatta Horthy Miklóst. A temetésen a kormány hét minisztere vett részt. Az eredetileg magánjellegű temetésnek a kormánypárti politikusok és a sajtó megnyilvánulásai félhivatalos színezetet adtak.

1993. szept. 8. Szabó Iván pénzügyminiszter bejelentette, hogy a rendőrség több tízmilliárd forint értékű bankkorrupció ügyében nyomoz. Azóta sem vált ismertté ilyen jellegű és nagyságrendű korrupciós ügy.

1993. szept. 9. Lemond Kucsma, ukrán kormányfő. Utóda, a konzervatív Zvjagilszki törli a korábban meghozott reformintézkedések többségét.

1993. szept. 12. Az SZDSZ ügyvivő testülete Kuncze Gábort javasolja a párt miniszterelnök-jelöltjének.

1993. szept. 13. Jasszer Arafat és Jichák Rabin Washingtonban aláírja a négy és fél évtizede folyó ellenségeskedés lezárásának elveit rögzítő megállapodást.

1993. szept. 14. Hatpárti konszenzussal megszavazzák az idegenrendészeti törvényt.

Húszezer mezőgazdasági dolgozó tüntetett a Kossuth téren a kormány agrárpolitikája ellen.

1993. szept. 16. Az IMF közel félmilliárd dollár készenléti hitelt ítél meg Magyarország számára – másfél évvel azután, hogy az előző hitelszerződést felfüggesztette a feltételek teljesítésének elmaradása miatt.

1993. szept. 19. Lengyelországban a LEMP jogutódja, a Demokratikus Baloldali Szövetség nyeri a választásokat, és a következő időszakban a parasztpárttal koalícióban kormányoz. A parasztpárti Waldemar Pawlak lesz a kormányfő.

1993. szept. 21. Borisz Jelcin elnöki rendelettel feloszlatja a törvényhozó testületeket, és decemberre kiírja a parlamenti választásokat. A parlament azonban nem oszlik fel, az elnök alkotmánysértésére hivatkozva Ruckoj alelnök önmagát tekinti Oroszország elnökének. Jelcin kihirdeti a szükségállapotot.

A Fővárosi Bíróság ítélete szerint nem követett el törvénysértést Kéri Edit színművésznő, amikor Pető Iván édesapját ÁVH-s tisztnek nevezte.

Németországból illegális úton 200 tonna veszélyes hulladék került Magyarországra.

1993. szept. 24. Kambodzsa államformája ismét alkotmányos monarchia. A trónjától 1955-ben megfosztott Norodom Szihanuk herceget királlyá koronázzák.

1993. szept. 27. Minden tanuló számára megkezdődik a tanítás a dabas-sári általános iskolában, amelyet az önkormányzat a szülők többségének akarata ellenére átadott a római katolikus egyháznak, s amelyet végül is megosztottak az egyházi és állami oktatást igénylők között. Az iskola hosszú időre a két tábor ellenségeskedésének színhelyévé változott.

1993. okt. 1. Megalakul a Nemzeti Tájékoztatási Iroda, melynek vezetőjévé a miniszterelnök Varga Domokos Györgyöt nevezi ki, aki korábban azzal a cikkével hívta fel magára a közvélemény figyelmét, amelyben kifejtette, hogy a magyarországi zsidóság uralomra tör, így kívánatos lenne számarányuk visszaszorítása a politikai életben és a sajtóban.

1993. okt. 3. Oroszországban a fegyveres felkelésre felhívó Haszbulatovval, Ruckojjal és a velük tartó képviselőkkel szemben a hadsereg Jelcin mellé áll, és miután felkelő csoportok megtámadták az osztankinói tévétornyot, a hadsereg Jelcin parancsára elfoglalja az elnöki tanács épületét, az ún. Fehér Házat, ahol az ellenszegülő képviselők tartózkodnak. Az akció során az épület kiég.

1993. okt. 4. A Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett vádja alól az 1947-ben kivégzett Jány Gusztáv altábornagyot.

1993. okt. 5. A parlament úgy döntött, hogy nem foglalkozik az MDF–Fidesz-székházügy körülményeivel.

1993. okt. 6.–nov. 5. Antall József miniszterelnök gyógykezelés céljából Németországban tartózkodik, csontvelő-átültetést hajtanak végre rajta a kölni klinikán. Távollétében Boross Péter belügyminiszter helyettesíti.

1993. okt. 7. Kitör a végkielégítésekkel kapcsolatos első botrány, amelyet az évek során sok másik követ még. Az ÁV Rt.-től alkalmatlanság címén elbocsátott négy vezető nettó 24 millió forintot vett fel.

1993. okt. 12. Az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott az 1956-os igazságtételi törvénnyel kapcsolatban, amely a törvény egyik paragrafusának módosítása után lehetővé tette az 1956-os háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását.

1993. okt. 19. Az előzetes hatpárti egyeztetés ellenére sem sikerült megválasztani az ombudsmant és az adatvédelmi biztost.

1993. okt. 23. Észak-Írországban tíz halálos és számos sebesült áldozata van annak a bombamerényletnek, amelyért az Ír Felszabadítási hadsereg (IRA) vállalta a felelősséget. A merényletre a szélsőséges Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) kocsmai vérfürdővel válaszoltak.

1993. okt. 26. Megkezdődtek a nagymarosi körgát elbontásával kapcsolatos munkálatok.

1993. okt. 30. A Demokratikus Charta nagygyűlésén több ezren tiltakoztak a közszolgálati média kormányzati megszállása ellen.

A Fidesz Országos Választmánya a pártelnök által támogatott Szájer Zsoltot választotta meg a testület elnökének Fodor Gáborral szemben.

1993. nov. 3. Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.

1993. nov. 6. A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választották.

1993. nov. 8. Ungár Klára és Molnár Péter is elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.

1993. nov. 14. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját. Az országba hatalmas mennyiségű külföldi tőke áramlik.

1993. nov. 22. Antall József javaslatára Göncz Árpád az MTI vezérigazgatójává nevezi ki Alexa Károlyt, egy kormánypárti hetilap főszerkesztőjét, a köztársasági elnököt legélesebben támadó publicisták egyikét.

Antall Józsefet influenzás megbetegedéssel kórházba szállítják.

1993. dec. 2. A kormány döntést hozott a bankkonszolidáció újabb fordulójáról, amely 120 milliárd forintos tőkeemelést jelent nyolc kereskedelmi bankban.

1993. dec. 3. Michal Kovac szlovák államfő lemondásra szólította fel Meciar miniszterelnököt, mivel az sértő hangnemben beszélt különböző szlovák politikusokról és nemzetközi pénzintézetekről.

1993. dec. 6. A bíróság másodfokon 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Lengyel László politológust, aki egy előadásában azt állította, hogy a  közigazgatásban teljes a korrupció, a főosztályvezetők és a miniszterek is megvásárolhatók. Lengyelt Antall József jelentette fel júliusban a kormány nevében.

1993. dec. 7. Az Országgyűlés elfogadja a honvédelmi törvényt.

1993. dec. 10. Antall József állapota válságosra fordul.

1993. dec. 11. Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozza Antall Józsefnek.

1993. dec. 12. Meghal Antall József.

Választásokat és népszavazást tartanak Oroszországban. A választók többsége megszavazza a rendkívül kiterjedt elnöki jogköröket tartalmazó alkotmányt, de a parlamentben Jelcin ellenfelei, a kommunisták és Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja jelentős többséget szereznek.

1993. dec. 13. Az MDF országos választmányának és parlamenti frakciójának együttes ülésén Boross Pétert jelölték miniszterelnöknek.

1993. dec. 14. A parlament egy ellenszavazattal országos gyásznappá nyilvánította Antall József temetésének napját. A nemmel szavazó Gadó György a frakcióvezető, Kuncze Gábor felszólítására kilépett az SZDSZ képviselőcsoportjából.

1993. dec. 17. Közel negyedmillió ember rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál a parlament kupolacsarnokában.

1993. dec. 18. Antall Józsefet több tízezren kísérték utolsó útjára a Fiumei úti temetőbe.

1993. dec. 19. Szabó János földművelésügyi minisztert választották a kormánykoalíciót támogató Egyesült Kisgazdapárt elnökének.

1993. dec. 21. Az Országgyűlés kormányfővé választotta Boross Pétert. A belügyi tárcát Kónya Imre, addigi frakcióvezető vette át. Az MDF frakcióvezetőjének Kulin Ferencet választották.

Borisz Jelcin Sztálin születésnapján kiadott rendeletével megszünteti a KGB-t.

1993. dec. 22. Módosították a választási törvényt, 5 százalékra emelték a pártok parlamentbe jutásának küszöbét. Nem kapott kétharmados többséget a kormánynak az a javaslata, hogy a külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhassanak, s kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jussanak a kisebbségek.

• Beszélő évek – 1993