Vissza a főcikkhez →

1993. jan. 2. Minthogy a szabad frekvenciák visszatartása alkotmányellenes, Kulin Ferenc javasolja a kormánynak, hogy haladéktalanul kezdje meg a felhasználható frekvenciák kiosztását.

1993. jan. 5. A Magyar Rádióban megszűnt az ügyvezető igazgatói jogkör. Gálik Mihály szerződésének lejárta után az intézmény vezetője nem írt ki újabb pályázatot a poszt betöltésére.

1993. jan. 6. Felmentését kérte a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke. Gombár Csaba és Hankiss Elemér azzal indokolta elhatározását, hogy a kialakult helyzetben nem tudja garantálni az MR és az MTV pártatlanságát. Göncz Árpád közölte, mérlegeli a beadványban foglaltakat. A hírre Antall József miniszterelnök ismét beterjesztette az államfőnek a két elnök felmentésére vonatkozó javaslatát.

1993. jan. 8. A vizsgálóbiztos szerint Bányai Gábor, a TV1 intendánsa és Nagy László gazdasági főigazgató súlyos fegyelmi vétséget követtek el, ami miatt elbocsátásra kell számítaniuk.

1993. jan. 11. Göncz Árpád saját kérésükre fogadta az ellenzéki pártok vezetőit. Pető Iván, Horn Gyula és Áder János egybehangzó véleménye szerint az ellenzéki pártok a közszolgálati média ügyében a továbbiakban is a törvényes rendezés hívei.

1993. jan. 12. A Rádió alelnöke szerint valóban létezik egy programtervezet az intézmény átalakítására, azonban neveket nem tartalmaz. Csúcs László szerint ez csak akkor lép életbe, ha az államfő elfogadja Gombár Csaba lemondását.

1993. jan. 13. Göncz Árpád a kormánypártok politikusait is fogadta, hogy a médiaügyről tárgyaljon velük.

1993. jan. 15. Antall József kormányfő ismételten levélben kérte Göncz Árpádot, hogy mielőbb mentse fel Hankiss Elemért és Gombár Csabát, mert indokolatlannak tartja, hogy a lemondási idő végéig betöltsék hivatalukat.

1993. jan. 19. A fegyelmi bizottság elbocsátotta állásából Nagy Lászlót és Bányai Gábort.

1993. jan. 21. Hankiss Elemér a fegyelmi tárgyalás után tartott sajtóértekezleten azt mondta, a tanács döntésével érvényét veszítette felfüggesztése, így a továbbiakban ő dönti el, hogy a Televízió elnökeként hogyan él jogaival.

1993. jan. 22. Antall József újabb levelet juttatott el az államfőhöz: részletesen ismerteti a kialakult helyzetet, és leszögezi, hogy az új médiaelnökök kinevezéséig az alelnökök vezetik a Rádiót és a Televíziót.

1993. febr. 18. A kormány elfogadta a Magyar Televízió szervezeti és működési szabályzatát, emellett 350 millió forint többlettámogatást biztosit a Rádiónak.

1993. febr. 22. Csúcs László kinevezte az MR új főszerkesztőit, egyúttal életbe léptette az intézmény etikai kódexét, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

1993. márc. 6. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság visszahelyezte munkakörébe Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét főszerkesztőjét, akit még tavaly váltott le Hankiss Elemér.

1993. márc. 8. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint helytelen a köztársasági elnöknek az a megállapítása, hogy a Rádió és a Televízió elnöke még mindig hivatalban van, hiszen az éppen általuk benyújtott lemondás alapján mentette fel őket a kormány a munkavégzés alól.

1993. márc. 16. A média kormányzati felügyelete mindaddig érvényben marad, amíg a parlament meg nem hozza a rádióról és a televízióról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan felhívta a parlament figyelmét, hogy mulasztásos alkotmánysértést követ el.

1993. márc. 18. A Rádióskamara kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a Rádió szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról szóló kormányhatározat és az SZMSZ alkotmányellenességének kimondását, a kormányhatározat megsemmisítését.

1993. márc. 26. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon hatályon kívül helyezte Nahlik Gábornak azt a döntését, amellyel érvénytelenítette Benda László kinevezését a Panoráma élére.

1993. ápr. 13. Szigorú intézkedéseket hozott a Frekvenciagazdálkodási Intézet az engedély nélkül üzemeltetett bajai, mélykúti, fajszi, nagybaracskai televízióadók leállítására.

1993. ápr. 22. Elkészült a helyi jellegű önálló rádió- és televízió-műsort készítő stúdiók alapításának engedélyezéséről szóló részletes szabályozás és pályázati rendszer, amellyel először 100-200 frekvenciahasználati engedélyt akarnak kiosztani.

1993. máj. 13. További intézkedésig P. Szabó József vette át a felmentett László József helyét az MR Tájékoztatási Főszerkesztőségének vezetői posztján.

1993. jún. 30. Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény.

1993. szept. 22. Az MDF ügyvezető elnöksége javasolta, hogy a választásokat megelőző hat hónapban az MTV ne közvetítse egyenes adásban a parlamenti üléseket.

1993. okt. 1. A MÚOSZ etikai bizottsága elmarasztalta A Hét szerkesztőségének eljárását az Egyenleg munkatársaival szemben. A heti összefoglaló műsor anélkül vádolta meg a tavaly október 23-i Kossuth téri események képeinek meghamisításával az Egyenlegei, hogy meggyőződött volna állításának helyességéről.

1993. okt. 25. Csúcs László, az MR alelnöke felfüggesztette a Reggeli krónikában elhangzó lapszemlét.

1993. okt. 26. Nahlik Gábor, a Televízió alelnöke felfüggesztette állásából Bánó Andrást, az Egyenleg főszerkesztőjét és három munkatársát. Az alelnök Murányi Lászlót nevezte ki az Egyenleg főszerkesztőjévé, de a szerkesztőség munkatársai közölték, hogy nem hajlandók vele dolgozni.

1993. okt. 28. Csúcs László Babiczky Klárát nevezte ki a Kossuth adó főszerkesztőjének általános helyettesévé, és megbízta a Krónika, a hír- és aktuális műsorok felügyeletével.

1993. okt. 30. Több ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a Rádiós Kamara szervezett a Szabadság térre, tiltakozva az ellen, ami a Rádióban és a Televízióban történik.

1993. nov. 2. A sajtószabadság védelmében több ezer egyetemista tüntetett a Petőfi-szobornál és a Televízió épülete előtt.

1993. nov. 4. Sztrájkbizottság alakult az MTV-ben.

1993. nov. 20. Göncz Árpádnak az olasz La Stampa című lapban megjelent interjúja szerint Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság, az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök a kormány kezében vannak, így az ellenzék nem tud a néphez szólni.

Az MDF frakciója szerint Göncz Árpád nem fogalmazhatott volna meg olyan ítéleteket a médiában kialakult helyzettel és a sajtószabadság kérdésével kapcsolatban, mint amelyek az olasz lapban megjelentek.

1993. nov. 25. Az SZDSZ kivételével a parlamenti pártok kampányfőnökei megegyeztek az MTV vezetésével, hogy a Televízió csak a kampány utolsó 27 napjában sugároz fizetett párthirdetést, és csak az országos listát állító pártokét.

1993. dec. 3. Bánó András, az Egyenleg volt főszerkesztője a fegyelmi ügyében hozott elbocsátó határozat miatt a Munkaügyi Bírósághoz fordult.

1993. dec. 6. Az Országgyűlés nem tűzte napirendjére azt az indítványt, amely vizsgálóbizottság felállítását javasolta a köztársasági elnöknek a La Stampa című olasz lapnak adott interjúja ügyében.

1993. dec. 9. Hűtlen kezelés miatt vádemeléssel fejezte be a pótnyomozást az ORFK Nagy László, az MTV volt gazdasági főigazgatója ellen.

1993. dec. 20. Gál Zoltán átadta Szabad Györgynek azt a közel 60 ezer aláírást tartalmazó csomagot, amelyet a szocialisták gyűjtöttek az MTV és az MR társadalmi felügyeletére vonatkozó javaslat napirendre tűzése érdekében.

1993. dec. 28. Az MTV fegyelmi tanácsa alkalmatlanságra hivatkozva a volt Egyenleg újabb két munkatársának, Sebes Györgynek és Lendvai Szabolcsnak szüntette meg a munkaviszonyát. Nahlik Gábor Murányi Lászlót nevezte ki a parlamenti adások főszerkesztőjévé.

(A Magyarország politikai évkönyve, 1994 című kiadvány alapján.)

• Beszélő évek – 1993