Skip to main content

Beszélő évek – 2000


2000-ben tovább szaporodott az internetes újságok és interaktív vitafórumok száma. Mi ezúttal a Tinta című „napi onlájn tudatmódosítóból” válogattunk (felelős szerkesztő: Mihancsik Zsófia), mégpedig a „Hírkiemelő” című rovatból, ahol minden héten egy-egy hírgazda – újságíró/újságolvasó – választ és kommentál egy-egy hírt saját szája íze szerint. Aki további ízekre kíváncsi, böngésszen tovább a www.tinta.hu internetcímen!

Hírgazda: Zádori Zsolt
A kolbász ünnepe

1. „A IV.






A 2000-es évben valószínűleg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház A mandátum című előadása dicsekedhetett a legtöbb kitűzött bemutatóval. A színház – 1999/2000-es évad elején kiadott – műsortervében még nem szereplő, Mohácsi János által rendezett Erdman-drámát az április 20-ára tervezett bemutató után három héttel, május 12-én láthatták először a nézők.


Tavaly februárban újra a Kongresszusi Központba költözött a Filmszemle. A médiafelhajtás, a VIP-vendégek forgataga és a nyolcvanas éveket idéző, visszafogottan elegáns dizájn azt sejtette: ez a szemle a reprezentációról szól. Volt azért kontraszt is, bőven. A büfében négyszáz forint volt egy kávé, a kisteremben néhány százezerből forgatott rövidfilmek peregtek. Az öltönyös-nyakkendős urak és kiskosztümös hölgyek közé pulóveres-kapucnis-farmeros fiatalok keveredtek. A filmek többségét huszon-, harmincéves fiatalok jegyezték, a közönség mégis inkább a nagy nevekre figyelt.

Petri György: Amíg lehet


Rossz kávék, rossz vodkák, rossz rendszerek.

Jobbára ez jutott neki.

Pedig már kezdtem elhinni, mégis megcsinálja.

Kitol az idővel, megül valami teraszon, alkoholmentes sör, újságok, néha egy cigaretta. Ott fog túlélni mindenkit. Persze, nyilván így elegánsabb. Angolosan meglógni a Hysteria 2001 elől. Távozni, még mielőtt tényleg ásítozni kezdenénk az unalomtól. Addig maradni, Amíg lehet.

Talán túl jól tudta, mi jöhet még.

„Nem dolgozok. / Időzök.” Munka, az aztán tényleg nincs ebben a könyvben.











jan. 1. Ünnepélyes keretek között átviszik a Szent Koronát és a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe.

jan. 7. Megkapja megbízólevelét hat új és tizenkét régi megyei közigazgatási hivatalvezető, Csongrád megyében és a fővárosban csak április elsején történik meg a csere – a budapesti posztot Grespik László nyeri el.

Vizsgálat indul Lévay Levente, Kispest korábbi szabad demokrata polgármestere ellen. A vád szerint otthoni számítógépéről pedofil képeket rakott fel a világhálóra.

jan. 10.







Az 1999-ről 2000-re forduló éjszakát az Ernst Múzeumban töltöttem, együtt mindazokkal, akik ma a budapesti értelmiségi társaság krémjének tartják magukat, s akikről a XXI. századvég majd eldönti, hogy maradt-e utánunk legalább két mondat. Az éjszaka nehézkesen indult, hogy aztán éjfél után tényleg elkezdjem magam jól érezni egészen addig, amíg – immáron a Tütü Tangó pincéjében – bele nem találtam ülni egy kosárnyi lemezbe. Nem kívánom senkinek azt a három másodpercet, amíg tisztáztam magamban, hogy a történtek ellenére is érdemes-e még családalapításra gondolnom.


Szabad volt-e megbolygatni
a rom-Drezda örökálmát?
Azt mondom, istenkísértés
újra fölállítani
régi tornyát Siloámnak,
ha le kellett dőlnie.
Köveit számlálni vétek,
és visszaemelni őket
az eredeti magasba
nem szabad.
Az újjáépítés-eszme
tavaszi élethazugság –
a bűnöző képzelet,
hiszen a tanúnak, s összes
ivadékainak úgyis
szembe kell majd nézniük
magával a csőddel. Ami
egyszer leomolhatott,
maradjon az anyaföldön.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon