Skip to main content

Kronológia – 2000

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


jan. 1. Ünnepélyes keretek között átviszik a Szent Koronát és a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe.

jan. 7. Megkapja megbízólevelét hat új és tizenkét régi megyei közigazgatási hivatalvezető, Csongrád megyében és a fővárosban csak április elsején történik meg a csere – a budapesti posztot Grespik László nyeri el.

Vizsgálat indul Lévay Levente, Kispest korábbi szabad demokrata polgármestere ellen. A vád szerint otthoni számítógépéről pedofil képeket rakott fel a világhálóra.

jan. 10. Sztrájkot kezdenek a vasutas-szakszervezetek, a 60 órás munkabeszüntetés nem hoz eredményt.

Bejelentik a világ legnagyobb vállalati fúzióját: az America Online (AOL) internetes cég 160 milliárd dollárért és 18 milliárd dollár adósság átvállalásával megveszi a Time Warnert.

jan. 11. Budapesten a Városligetben leég a Globe Színház, a szándékos gyújtogatás által okozott kár meghaladja a 30 millió forintot.

jan. 14. Straub Eleket, a Matáv elnök-vezérigazgatóját választják az év menedzserévé.

jan. 15. A belgrádi Intercontinental szálló halljában máig ismeretlen tettesek agyonlövik Arkan kapitány szerb háborús bűnöst.

jan. 17. Bejelentik két brit gyógyszergyártó cég fúzióját: egyesül a Glaxo Wellcome és SmithKline Beecham.

jan. 19. Tunéziai önkéntes száműzetésében meghal Bettino Craxi olasz szocialista politikus, aki életében kétszer is betöltötte a miniszterelnöki posztot, korrupciós vádak miatt azonban menekülnie kellett hazájából, ahol távollétében több év börtönre ítélték.

jan. 21. Kilép az MDF-ből Manninger Jenő és Demeter Ervin, mivel ők személy szerint közelebb állnak a Fideszhez, mint „békejobbos” pártjuk.

jan. 24. Országgyűlési választásokat tartanak Horvátországban, melyen a Horvát Szociáldemokrata Párt győz. A párt vezetője, Ivica Racan lesz a miniszterelnök. Két héttel később Stipe Mesicet választják államfőnek.

jan. 26. Újabb megállapodást köt Milos Zeman cseh miniszterelnök és Václav Klaus ellenzéki pártvezér. A nagy pártoknak kedvező paktum nyomán született törvényeket Václav Havel elnök később az alkotmánybírósághoz utalja.

Megnyitják Budapesten a Somody Imre vállalkozó pénzén felújított Centrál Kávéházat.

jan. 28. Aradi Csabát, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóját berendelik a Környezetvédelmi Minisztériumba, ahol egy helyettes államtitkár kezébe nyomja a leváltásáról szóló levelet. Menesztésének méltatlan módja annyira megviseli, hogy kórházba kerül.

jan. 29. A Fidesz XII. kongresszusán a lemondott Orbán Viktor helyére Kövér Lászlót választják a párt elnökévé.

febr. 1. Az újabb – immár 329 órás – vasúti sztrájk a MÁV vezetőinek sikerét hozza, a szakszervezetek kénytelenek elfogadni a társaság eredeti béremelési javaslatait.

Új feltételekkel lehet kedvezményes lakáshitelekhez jutni, akár építésről, akár felújításról, akár lakásvásárlásról van szó.

febr. 2. A Tisza magyarországi szakaszát is eléri az a ciánszennyeződés, amit a romániai Nagybányán tevékenykedő Aurul nevű cég okozott. Az ökológiai kár jelentős (ennek felmérésében EU-s szakértők is segítenek), kártérítésről a mai napig nem sikerül megegyezni a román, illetve a felesben tulajdonos ausztrál féllel.

A filmes szakma megválasztja minden idők 12 legjobb magyar filmjét, a „legöregebb” klasszikusnak Székely István 1931-ben készült Hyppolit, a lakáj, míg a „legfiatalabbnak” Enyedi Ildikó 1989-es Az én XX. századom című alkotása bizonyul.

febr. 3. Megindul a felszámolási eljárás a Mizo-Baranyatej Rt. ellen, mivel több milliárd forinttal tartozik a termelőknek.

febr. 4. Az Országgyűlés elfogadja az önálló orvosi tevékenységről (praxisjogról) szóló törvényt.

febr. 6. Finnország először választ nőt köztársasági elnöknek, Tarja Halonen, korábbi külügyminiszter személyében.

febr. 8. Kiosztják a 31. Magyar Filmszemle díjait. A játékfilm kategória győztese Gödrös Frigyes Glamourja megosztva Fonyó Gergely Kelj fel Jancsi című filmjével.

febr. 15. Kinevezik Gönczy János kormánybiztost a ciánszennyezés felmérésére, valamint a rehabilitációs munkák koordinálására a Tiszán és a Szamoson.

febr. 18. Parlamenti választásokat tartanak Iránban, melyen a Mohamed Khatami elnök vezette reformerők kerekednek felül.

febr. 19. Meghal Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő.

febr. 21. A TV3 beszünteti adását.

febr. 25. Súlyos pénzügyi hiányosságokat tár fel az ÁSZ a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál.

febr. 28. A Gazdasági Versenyhivatal semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a Matáv 100 százalékos tulajdonába kerüljön a két Westel-cég.

febr. 29. Az Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ képviselőinek kivonulása után megválasztja az ORTT hét tagját, köztük az elnök Körmendy-Ékes Judittal. Szavaznak a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének kormánypárti feléről, míg a Duna Tévé esetében ezt egy hónappal később sikerül eljátszani.

márc. 2. Az Orbán Viktor miniszterelnök által kirobbantott megfigyelési ügy feltárására létrejött vizsgálóbizottság elnökének, Kosztolányi Dénesnek a jelentését úgy kezdi tárgyalni az Országgyűlés, hogy az MSZP és az SZDSZ által delegált bizottsági tagok nem is látták a szöveget – így jóvá sem hagyhatták azt –, a kormányfő pedig nincs jelen, mivel gyerekeket kalauzol a Parlamentben.

márc. 3. Szűk másfél év után hazatérhet Augusto Pinochet volt chilei diktátor Londonból, mivel a brit kormány nem adta ki őt Spanyolországnak. Santiagóban azóta is folyik a huzavona, hogy egészségi, ezen belül elmeállapota miatt bíróság elé állíthatják-e vagy sem.

márc. 4. Nyilvánosságra hozzák Adolf Eichmann Hamis istenek címmel írt emlékiratait.

márc. 6. Indoklás nélkül benyújtja lemondását Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, utóda május 15-től Polt Péter, korábbi ombudsmanhelyettes lesz.

márc. 8. Bejelentik, hogy az ÁPV Rt. 9 milliárd forintért eladja a Kereskedelmi és Hitelbankban lévő 30 százalékos tulajdonrészét a belga KBC Banknak.

márc. 10. Éhségsztrájkba kezdenek a székesfehérvári Szent György Kórház kardiológiai részlegének dolgozói, mivel az intézmény igazgatója elbocsátotta közvetlen főnöküket, dr. Simon Kornélt, aki tiltakozott a szívbetegek inzenzív osztálytól való távolabbra költöztetése ellen. A sztrájk eredménytelen, Simon professzor több kollégájával Siófokon folytatja munkáját.

márc. 12. A jubileumi szentév alkalmából II. János Pál pápa ünnepélyesen bocsánatot kér egyháza korábbi bűneiért, így az inkvizícióért, a keresztes hadjáratokért és a zsidók ellen elkövetett bűnökért.

márc. 17. Dokumentumfilmet mutat be a BBC Az Apokalipszis négy lovasa címmel, mely a magyarországi szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozik.

márc. 20. Az SZDSZ 203 ezer aláírást ad át az Országos Választási Bizottságnak, az aláírók a hadkötelezettség eltörlését szorgalmazzák.

márc. 26. Vlagyimir Putyin hatalmas fölénnyel, már az első fordulóban megnyeri az orosz elnökválasztást.

Los Angelesben kiosztják az Oscar-díjakat, Sam Mendes Amerikai szépség című filmje elsöprő sikert arat.

márc. 27. Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője, tiltakozásul a főváros csökkenő támogatása miatt, nem hajlandó többet Magyarországon vezényelni.

Kollégáik előtt megbilincselve vitték el a rendőrök csalás és sikkasztás vádjával az esztergomi Suzuki-gyár japán vezérigazgatóját és két magyar vezetőjét.

márc. 29. Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatja a kormány új gazdasági programját, mely   Széchenyi-terv néven válik ismertté.

márc. 31. Orbán Viktor adja át az 1999. év Innovációs Nagydíját az Innomed Orvostechnikai Rt. dolgozóinak egy röntgengenerátor kifejlesztéséért.

ápr. 2. Freund Tamás agykutató kapja első ízben a tudományos munka elismerésére alapított Bolyai-díjat. A kitüntetést és a vele járó 13 millió forintot Göncz Árpád államfő adja át.

Meghal Forgács László, volt országos rendőrkapitány.

ápr. 3. Csák János, a Mol elnöke bejelenti, hogy 112 millió dollárért megvették a szlovák olajtársaság, a Slovnaft 36,2 százalékát.

Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró első fokon vétkesnek ítéli az amerikai szoftvercéget, a Microsoftot a trösztellenes törvény megsértésében. A hír hatására a cég részvényeinek ára több mint 14 százalékot esik a tőzsdén.

ápr. 5. Obucsi Keizo japán miniszterelnök utódjává Mori Josirót választja meg a parlament, mivel Obucsi agyvérzést kapott, majd nemsokára meg is halt.

ápr. 8. A kormány veszélyhelyzetet hirdet a tiszai árvíz miatt, amit csak egy hónap múltán old fel. A károkat és a gátmegerősítés költségét 50 milliárd forintnál is többre taksálják.

ápr. 12. Ítéletet hoz a Legfelsőbb Bíróság a Tocsik–Szokai-perben, mely szerint újra kell kezdeni az egész tárgyalást első fokon, mintha addig semmi sem történt volna.

ápr. 14. Oroszország ratifikálja a hadászati támadófegyverek csökkentéséről 1993-ban az Egyesült Államokkal megkötött Start II. szerződést.

ápr. 15. Miskolcon elfogják a csak „magyar Bonnie és Clyde”-ként emlegetett rablópárost, a 30 éves Fekete Lászlót és barátnőjét, a 21 éves Novák Tündét. A férfi a börtönben később öngyilkos lesz.

ápr. 16. Időközi országgyűlési választást tartanak Székesfehérvárott – ahol az MSZP-s Molnár Albert győz – és Fehérgyarmaton, ahol a koalíció támogatását élvező FkGP-s Lengyel János lesz az első.

ápr. 17. Egyesül két konzervatív napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország. Az előbbi adja a patinás nevet, az utóbbi a lapot.

Lemond Massimo d’Alema olasz miniszterelnök, utódjává Giuliano Amatót választják.

ápr. 19. Chikán Attila volt gazdasági minisztert választják meg a Közgáz rektorává.

ápr. 23. Iszlám terroristák a katolikus többségű Fülöp-szigeteken külföldi turistákat ejtenek foglyul, akiket csak hónapokkal később, hosszas tárgyalások árán sikerül kiszabadítani.

ápr. 29. Az FkGP országos nagygyűlése Torgyán Józsefet jelöli a köztársasági elnöki posztra, aki azonban miniszteri és pártelnöki teendőire való tekintettel visszautasítja a felkérést.

máj. 1. Hosszú idő után együtt ünnepelte a Városligetben május elsejét a hat szakszervezeti konföderáció.

máj. 2. Demeter Ervint nevezik ki Kövér László utódjának a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca élére, Simicskó István pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lesz.

máj. 3. A Kisgazdapárt – a Fidesz sugallatára – Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki posztra.

Tíz év után hazaérkezik Londonból Németh Miklós, de igazi helyét nem sikerül megtalálnia a szocialista párton belül.

máj. 5. Magyarországra is megérkezik a Love Bug, az „I love you” című elektronikus levél, mely olyan számítógépes vírust tartalmaz, ami tönkreteszi az érintett gép merevlemezét.

Különösebb pánik nélkül éli túl az emberiség azt a szokatlan csillagászati jelenséget, hogy a Naprendszer öt bolygója egy vonalban áll.

máj. 10. Ardent Ground 2000 néven NATO-hadgyakorlat zajlik a Bakonyban 11 ország 2200 katonája részvételével.

máj. 12. Két év után lezárul a háború Etiópia és Eritreia között az előbbi győzelmével.

máj. 18. Újra a lapok címoldalára kerül a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a CW Bank, mivel Járai Zsigmond pénzügyminiszter az MNB közgyűlésén a felszámolási eljárás alatti hűtlen kezeléssel vádolja meg a jegybank vezetőit.

Megkezdődik az úgynevezett béranya-per, melyben a vádlottak padján ül Czeizel Endre genetikus és Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke is.

máj. 19. Az egészségügyi miniszter felmenti államtitkári posztjáról Pusztai Erzsébetet, az MDNP elnökét, helyére a fideszes Horváth Zsolt kerül.

máj. 20. Egy budapesti erdőben járókelők találják meg a 12 éves Kocsis Franciska holttestét, akit – mint később kiderül – iskolatársai öltek meg.

máj. 21. Befejeződik Budapesten a Magyarország 2000 konferencia.

máj. 22. Nógrádi Lászlót nevezi ki közlekedési miniszterré a köztársasági elnök a lemondott Katona Kálmán helyére. Katona (akit később a Magyar Villamos Művek elnökévé választanak) azért távozott, mert a hírközlést átcsoportosították minisztériumából a Miniszterelnöki Hivatalhoz.

máj. 24. Az Egyesült Államok megadja Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (eddig évente kellett megújítani), s ez megnyitja az ázsiai ország előtt a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) kapuját.

Kizárását megelőzendő, kilép a Fidesz-frakcióból Gyuga Pál, aki Keszthelyen egy üzem tulajdonjogi vitáját erőszakkal oldotta meg.

máj. 26. Csoóri Sándor leköszönése után nem a kormányfő által favorizált Boross Pétert, hanem Patrubány Miklóst választja meg a Magyarok Világszövetsége elnökének. Ősszel, a költségvetési vitában a parlament elveszi az MVSZ-nek szánt állami támogatás nagy részét.

Schwajda György kormánybiztos kihirdeti az új Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázat eredményét, a győztes Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész terve lett. Az építkezést később ennek ellenére nem Vadász, hanem Siklós Mária elképzelései alapján kezdik meg.

máj. 28. Korrupciós vád miatt bejelenti lemondását Ezer Weizman izraeli államfő.

máj. 29. Hernádi Zsoltot, a Takarékbank elnökét választják meg a Malév elnökének is.

jún. 1. Megnyitják a hannoveri világkiállítást, az öt hónapos programra feleannyi látogató volt kíváncsi, mint amennyit vártak, a veszteség két és fél milliárd márkára tehető.

jún. 3. Gaskó Istvánt választja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnökévé.

jún. 6. Csak a harmadik fordulóban, immár egyszerű többséggel sikerül megválasztania az Országgyűlésnek az új köztársasági elnököt, Mádl Ferencet.

jún. 8. Szegeden kétszáz tüntető tiltakozott a színház épülete előtt a Kortárs Balett megszüntetése ellen.

jún. 9. Pallag László, az olajbizottság elnöke beszámol a sajtónak Nógrádi Zsolt tanúvallomásáról, melyben vezető politikusokat (például Pintér Sándor belügyminisztert, Szabó Iván volt ipari minisztert) vádol az olajmaffiával való kapcsolattal. Több becsületsértési per indul Pallag ellen.

jún. 10. Meghal Háfez Asszad, Szíria elnöke, helyét fia, Basar veszi át.

Megkezdődik a Belgium és Hollandia által közösen rendezett futball EB. Az utóbbi idők legszínvonalasabb bajnokságának végén a világbajnok franciák örülhetnek, miután a döntőben Olaszország csapatát gyűrik le.

jún. 11. Letartóztatják Ábrahám Béla ezredest, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egyik vezetőjét zsarolás és hivatali visszaélés gyanújával. Vizsgálják az olajügyekben való szerepét is.

jún. 13. Az Országgyűlés módosítja az átvilágítási törvényt, melynek hatályát kiterjesztik a sajtó vezető munkatársaira is, az egyházak irányítói viszont az előzetes elképzelések ellenére nem kerülnek az átvilágító bírák listájára.

A két Korea megteszi az első látványos lépést a kapcsolatok normalizálásáért: találkozót tart Kim De Dzsung dél-koreai elnök és Kim Dzsong Il, északi pártvezető.

jún. 15. Lemond Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, utódjául Ligetvári Ferencet nevezik ki. Ez az első eset a ciklusban, hogy változás történik kisgazda vezetésű minisztérium élén.

jún. 18. Brit vámosok Doverben 58 kínai menekült holttestét találják meg egy paradicsomot szállító holland kamion belsejében, szinte csoda, hogy két túlélőre is bukkannak.

jún. 21. Hosszú vita után megkezdődik a Magyar Honvédség tízévesre tervezett átalakítása-karcsúsítása.

jún. 22. Lemond Csák János, a Mol elnöke, mivel a kormány nem fogadta el gázáremelési terveit. Az ő helyére is Hernádi Zsolt kerül.

Gálvölgyi János nyeri el a Magyar Rádió Karinthy-emlékgyűrűjét ez évben.

jún. 23. Kovács István egyhangú pontozással győzi le Budapesten a brit Steve Robinsont, elhódítva tőle így az Európa-bajnoki címet.

jún. 26. Nemzetközi összefogással elkészül az emberi géntérkép, ami új távlatokat nyit az orvostudomány előtt.

jún. 28. Megegyezés születik Kuba és az Egyesült Államok között, melynek értelmében Elián González hatéves kubai kisfiú hazatérhet az édesapjához.

jún. 30. Több ezer egészségügyi dolgozó tüntet az ország ötven városában az ágazat sanyarú pénzügyi helyzete miatt.

Orbán Viktor nyitja meg a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóját.

júl. 1. Hatályba lép az abortusz szigorúbb szabályozása, az erről szóló törvénymódosítást név szerinti szavazással döntötte el a parlament, a terhesség-megszakítás tilalmát most sem mondták ki.

júl. 4. Behúzott futóművekkel kezdi meg a leszállást Thesszaloniki repülőterén a Malév egyik TU–154-es gépe. Az utolsó pillanatban sikerül átstartolnia, így az utasokban nem esik kár, a gépben annál inkább.

júl. 5. Két halálos áldozata van egy ámokfutónak, aki az Oktogonon lévő McDonald’s-ban kezdett lövöldözni.

júl. 10. A Nemzeti Autópálya Rt. aláírja az M3-as sztráda Füzesabony–Polgár szakaszának építéséről szóló szerződést a Vegyépszer és a Betonút fémjelezte konzorciummal.

júl. 16. Meghal Petri György költő.

júl. 17. A parlament olajbizottsága nyilvánosságra hozza Nógrádi Zsolt ominózus vallomását, melyben több ismert politikust vádolt meg maffiakapcsolatokkal.

júl. 21. A kormány 21 milliárd forintot ígér a magyar focinak, hogy visszaküzdje magát a világ élvonalába.

júl. 22. Megoldódik a válság a Fidzsi-szigeteken, George Speight szabadon engedi a két hónappal korábban túszul ejtett komplett kormányt, és bár őt letartóztatják, komoly engedményeket csikar ki az őslakosok számára.

júl. 24. Krasznai József vezetésével több zámolyi cigánycsalád utazik Strasbourgba, hogy az emberi jogi bíróságon keressenek menedéket a magyarországi üldöztetés elől.

júl. 25. Közvetlenül felszállás után egy szomszédos szállodára zuhan az Air France egyik Concorde típusú repülőgépe Párizsban. Az áldozatok száma 114-re tehető.

júl. 27. A Magyar Rádió kuratóriumának nem sikerül megválasztania az intézmény elnökét, miután a kuratórium elnöksége csak egy pályázó nevét – Kondor Katalinét – terjesztette a testület elé, és a többség nemmel szavazott.

aug. 4. Beiktatják hivatalába Mádl Ferenc köztársasági elnököt.

aug. 7. A prostitúciót szabályozó törvény életbelépése óta először jelöl ki Magyarországon önkormányzat türelmi zónát, igaz, csak ideiglenes jelleggel. A mogyoródi Forma 1-es futam piroslámpás bódéi anyagilag feltehetően sikert hoznak, erkölcsi és jogi szempontból azonban sokan támadják az engedélyező hatóságokat.

aug. 11. Hazaérkezik Oroszországból Toma András, aki a második világháborúban esett fogságba, s azóta egy elmegyógyintézet ápoltja volt.

aug. 12. Máig ismeretlen okokból elsüllyed a Barents-tengeren a Kurszk nevű orosz atom-tengeralattjáró. A brezsnyevi időket idéző tájékoztatás következtében a világ sokáig bízik a tengerészek megmentésében, végül beletörődik a 118 ember halálába.

Meghal John C. Harsanyi, Nobel-díjas magyar származású közgazdász.

aug. 15. A Citibank megveszi az ING Bank lakossági üzletágát.

aug. 17. Dubrovnikból Budapestre érkezik Szent István király koponyaereklyéje.

aug. 18. Három hónapba telik, míg sikerül elfojtani a Békés megyei Pusztaszőlősön a Mol föld alatti tárolóiból kitörő gázt. A kár elérheti az 5 milliárd forintot.

aug. 19. Megnyílik Vietnam első értéktőzsdéje Ho Si Minh-városban.

aug. 22. Orbán Viktor miniszterelnök adja át a frissen alapított Nemzet Színésze/Színésznője címet a 12 kiválasztott művésznek, a szakmai elismerés mellé tekintélyes havi tiszteletdíj is jár.

aug. 27. A budai oldal átadásával befejeződik a nagykörút teljes felújítása.

Tűz üt ki Moszkvában, az 540 méter magas osztankinói tévétorony tetején. A gyorsan terjedő lángok megfékezése 24 órába telik.

aug. 28. Hosszú hagyományt megtörve idén szeptember helyett augusztusban kezdődik az iskolákban a tanítás, hogy november elején őszi szünetet is be lehessen iktatni.

aug. 30. Pesti Magyar Színház névre keresztelik a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színházat.

aug. 31. Lemond Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

szept. 1. Megalakul a Szövetség Az Európai Magyarországért civil mozgalom, mely hangsúlyozottan politikamentes, bár életre hívója Horn Gyula és Schmuck Andor.

szept. 12. Az EU többi 14 tagállama eltörli az Ausztriával szemben tél óta alkalmazott szankciókat.

szept. 15. Megkezdődik Sydneyben a XXVII. nyári olimpia, melynek éremtáblázatán a magyar versenyzők a 13. helyet szerezik meg 8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzéremmel.

szept. 16. Nógrádi László közlekedési miniszter a fuvarozókkal való tárgyalásai után bejelenti, hogy a kormány nem emeli az üzemanyag jövedéki adóját addig, amíg az olaj világpiaci ára 25 dollár alá nem megy.

szept. 19. Majtényi László adatvédelmi ombudsman jogszabályba ütközőnek találta a honvédség listáit, amelyet a tisztek 1990 előtti politikai szerepéről készítettek.

szept. 21. Pártfinanszírozási botrány tör ki Franciaországban is, az ügy egyik gyanúsítottja Jacques Chirac köztársasági elnök, aki még párizsi főpolgármester korában 5 millió frank kenőpénzt vett át.

szept. 22. Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul a szervezett bűnözés elleni törvény prostitúcióval foglalkozó módosításai miatt.

Pekár Istvánt választják meg a Duna Tévé új elnökének.

Meghal Szabó Miklós történész, az SZDSZ alapító tagja.

szept. 24. A jugoszláv elnökválasztás első fordulójában az ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica szerzi meg a győzelmet. Szlobodan Milosevics csak két héttel később ismeri be a vereséget, némi tömegtüntetés hatására.

szept. 27. A közlekedési miniszter felmenti tisztségéből Takácsy Gyulát, a MÁV elnökét, utódjául Endrédy Istvánt nevezi ki.

szept. 28. Dániában népszavazás dönt arról, hogy nem csatlakoznak az euro-zónához.

szept. 29. Ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróság „4-es metró ügyben”, a főváros nyer első fokon, a kormánynak ki kell fizetnie a beruházás ez évi rájuk eső költségét.

okt. 2. Szokolay Zoltán, a frissen menesztett HM-szóvivő szerint azért távolították el posztjáról, mert szót emelt az ellen, hogy a Honvédelmi Minisztérium 800 ezer forinttal támogatta az FkGP lapját, a Kis Újságot.

okt. 4. A Budapesti Építész Kamara etikai vétség miatt kizárja Siklós Máriát, az új Nemzeti Színház tervezőjét, decemberben megteszi ezt a Magyar Építész Kamara is.

okt. 5. A Fővárosi Katonai Bíróságon mondvacsinált vádak alapján megkezdik Papp Gyula alezredes, a koszovói magyar KFOR-egység volt parancsnoka elleni pert.

okt. 6. Szlovákia aláírja a csatlakozási szerződést az OECD-hez, amivel 30-tagúra bővül a gazdaságilag fejlett országok köre.

okt. 10. A fővárosi Fidesz-frakció nehezményezi, hogy Demszky Gábor Kínában gúnyos megjegyzést tett Orbán Viktor alacsony termetére. A főpolgármester természetesen tagadja, hogy ilyesmit mondott volna.

okt. 12. Tetten érik Székely Zoltán kisgazda országgyűlési képviselőt, amint visszaélve közbeszerzési bizottsági elnöki posztjával 20 millió forintot vesz át a Gellért téren egy megzsarolt vállalkozótól. A pártból kizárják, később előzetes letartóztatásba kerül.

A két hét óta tartó zavargások kis híján háborúba torkollnak Izraelben, mikor a palesztinok meglincselnek két elfogott zsidó katonát Rámalláhban, az izraeliek pedig rakétatűzzel válaszolnak.

okt. 19. Soproni Ági színésznő fia beismerő vallomást tesz, mely szerint egy barátjával együtt ő ölte meg és darabolta fel édesanyját.

okt. 20. A Herzog Mór-gyűjtemény tíz értékes festményét át kell adni a műgyűjtő unokájának, dönt a Fővárosi Bíróság első fokon.

okt. 21. Meghal Boncz Géza humorista.

okt. 24. Megszületik Orbán Róza, a miniszterelnök negyedik gyermeke.

okt. 26. A Fidesz kilép a Liberális Internacionáléból, hogy felvételét kérhesse az Európai Néppártba.

okt. 27. Nyilvánosságra kerül, hogy Torgyán József 150–200 milliót érő villát épít a XII. kerületben. Amikor az 1998-as vagyonbevallásáról faggatják, hogy ott megtalálható-e a fedezet, azt válaszolja, hogy nem akart tippet adni a betörőknek.

okt. 28. Halálos balesetet okoz a Nógrádi László közlekedési minisztert szállító, szabálytalanul közlekedő Audi. A könnyebben megsérült miniszter később lemond a bársonyszékről, utóda Fónagy János.

okt. 30. Tíz év után megnyitják a 900 millió forintból felújított Pálmaházat a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

nov. 1. Miután nyáron a kormány csak 12 százalékkal engedte emelni a Molnak a gázárakat, most hozzájárul, hogy a nagyfogyasztók 43 százalékkal fizessenek többet a gázért.

Öt budapesti végzős gimnazista ledönti a Felvonulási téren lévő Regnum Marianum templomra emlékeztető fakeresztet. Az esetnek nagy visszhangja van a sajtóban.

nov. 7. Az amerikai elnökválasztás soha nem látott szoros eredményt hoz. Egy hónapos jogi hercehurca után végül a republikánus George W. Bush örülhet.

nov. 9. A miniszterelnök felmenti tisztségéből Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisztert, utóda Turi-Kovács Béla lesz.

nov. 11. Az ausztriai síparadicsom, Kaprun síelőket szállító gleccservonatának kigyulladása 155 ember halálát okozza.

nov. 14. Távozik posztjáról Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke.

Olasz befektetők veszik meg a New York-palotát, 2 milliárd 150 millió forintért.

nov. 20. Egy pécsi gimnazista apja szolgálati fegyverével követ el öngyilkosságot a tanteremben, osztálytársai szeme láttára.

Meghal Peterdi Pál sportújságíró, humorista.

nov. 21. Kormányhatározat születik a diákhitel 2001. szeptemberi bevezetéséről.

nov. 23. A francia Bouygues nevű építőipari cég nyeri a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kiírt tendert, 2002 nyarára vállalják az átadást.

nov. 24–26. Kovács László marad az MSZP elnöke, miután a kongresszus egy jelölt közül őt választja. A miniszterelnök-jelölt személyéről azonban most nem döntenek.

nov. 26. A Ion Iliescu vezette Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja győz a parlamenti választásokon, hogy később a pártelnök az államfői tisztséget is megszerezze.

nov. 28. Parlamentje alsóházának döntése nyomán Hollandia az első ország, ahol engedélyezik az aktív eutanáziát.

nov. 30. Befejezi munkáját a parlamenti olajbizottság. A végső jelentés nem nevez meg felelősöket.

dec. 2. Az SZDSZ küldöttgyűlése Demszky Gábort választja elnökének Fodor Gáborral szemben.

dec. 3. A hódmezővásárhelyiek ismét a Fidesz támogatta Rapcsák Andrást választják polgármesterüknek, pedig a közte és a képviselő-testület között zajló perek nagy részét elvesztette, s a koalíciós partner FkGP az ellenzékkel karöltve külön jelöltet állított ellene.

Egerben felavatják a Makovecz Imre által tervezett új uszodát.

dec. 4. Jürg Marquard eladja a Magyar Hírlapot és a Mai Napot a szintén svájci Ringier Verlag kiadónak, akik már két napilappal, a Nemzeti Sporttal és a Blikk-kel rendelkeznek.

dec. 7. Újra tüntetéssorozatba és rövid sztrájkokba kezdenek az egészségügyi dolgozók az ágazat erőteljesebb támogatása érdekében.

dec. 11. Az Európai Unió vezetői Nizzában megállapodnak a szervezet reformjáról, mely során már számolnak az unió bővülésével is.

Az MSZP Nagy Sándort választja meg frakcióvezetőnek, az SZDSZ-ben Szent-Iványi István töltheti be ezt a posztot.

dec. 13. Orbán Viktor újabb cseréket jelent be a kormányban: január elsejétől Gógl Árpád egészségügyi minisztert Mikola István, míg Járai Zsigmond pénzügyminisztert (aki a jegybankelnöki posztra aspirál) Varga Mihály váltja.

dec. 15. Budapesten átadják a Könyves Kálmán körút utolsó felújított szakaszát, valamint az 1-es villamos meghosszabbított nyomvonalát.

Végleg leállítják a csernobili atomerőmű utolsó blokkját.

dec. 19. A rendszerváltás óta először fogad el az Országgyűlés több évre szóló költségvetést, ezúttal a 2001–2002-es évre vonatkozót.

dec. 22. Botrány tör ki a cseh közszolgálati tévében a frissen kinevezett elnök, a pártkatona Jirí Hodác miatt. A leváltott híradó-szerkesztőség nem hajlandó elhagyni munkahelyét, „alternatív” híradójukat kábelen terjesztik.

A tiltakozás végül az elnök menesztéséhez és a médiatörvény módosításához vezet.

dec. 27. Szebik Imre püspök lesz hat évre a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke Harmati Béla utódjaként.
















































































































































































































































































































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 2. szám, Évfolyam 6, Szám 2


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon