Peregi Tamás

Nyomtatóbarát változat

jan. 1. 15 tagúra bővül az Európai Unió Svédország, Finnország és Ausztria belépésével.

Megkezdi működését az „EU dél-amerikai változata”, a Mercosur. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay szabadkereskedelmi és vámuniójával egy 750 milliárd dollárnyi bruttó hazai terméket előállító közösség jön létre.

Szervezetté alakul az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). A 85 tagot számláló társaság új neve : Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

Magyarország hivatalosan is átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét.

jan. 4. A Mahir visszaadja az ÁV Rt.-nek a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói jogát. Másnap az ÁV Rt. megvásárolja a Mai Nap Kiadó Rt. többségi részét a Magyar Hitelbank Rt.-től, ezzel a Szabad Föld és a Reform is a vagyonkezelő irányítása alá kerül.

jan. 5. Lech Walesa lengyel államfő bejelenti, hogy az új adótörvény elleni tiltakozásul nem hajlandó személyi jövedelemadót fizetni, s erre ösztönzi a többi állampolgárt is.

jan. 6. A Kordax kezébe kerül az Új Magyarország című napilap.

jan. 11. Összeomlik a mexikói tőzsde, mivel a peso értékvesztése nyomán a külföldi tőke elmenekül az országból. Az év során az Egyesült Államok szervezésében összesen 51 milliárd dollárnyi segély érkezik, ami megakadályozza a teljes pénzügyi csődöt.

jan. 12. Megválik posztjától Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos.

jan. 17. A Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés rázza meg a Nyugat-Japánban lévő Kobe térségét. A halálos áldozatok száma ötezer felett van, s több százezren válnak hajléktalanná.

jan. 19. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium leváltja Keserü Katalint, a Műcsarnok igazgatónőjét.

jan. 23. A magyarországi Peremarton környékén a Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengést regisztrálnak.

jan. 24. Új „kormánya” van az Európai Uniónak: hivatalba lép a Jacques Santer vezette Európai (brüsszeli) Bizottság.

jan. 26. Háború robban ki Ecuador és Peru között egy régóta vitatott határterület kapcsán. Csak nemzetközi közvetítéssel sikerül február végén fegyverszüneti megállapodást kötniük.

Csák Elemért nevezik ki a magyar kormány szóvivőjének, posztját február 15-én foglalhatja el.

jan. 28. Az MSZP siófoki frakciótanácskozásán lemond Békesi László pénzügyminiszter, Horn Gyula kormányfő március 1-jei hatállyal el is fogadja.

jan. 30. Meghal Gerald Durrell angol író-zoológus.

febr. 1. 12 200 Ft-ra emelkedik a minimálbér.

febr. 3. Lettország felvételével 34 tagúra bővül az Európa Tanács.

Útjára indul a Discovery fedélzetén az első női űrrepülőgép-utas. Az orosz és amerikai pilóták vezette jármű 10 percen keresztül kötelékben repül a Mir űrállomással.

febr. 4. Az ausztriai Felsőőrön négy roma áldozata van egy rasszista indíttatású bombamerényletnek. A fajgyűlölet elleni tiltakozásul a temetésen Thomas Klestil államfő és több miniszter is megjelenik.

febr. 5. Reng a föld Kecskemét környékén, a Richter-skála szerinti 3,4 erősségű mozgást mérnek.

febr. 6. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a kárpótlási törvény több passzusát.

febr. 21. Magyarországon az Országgyűlés elfogadja a nyugdíjak 11 százalékos emelését.

febr. 23. Göncz Árpád államfő kinevezi Bokros Lajost pénzügyminiszterré, Suchman Tamást privatizációs tárca nélküli miniszterré, Surányi Györgyöt pedig újra az MNB elnökévé.

G. Nagyné Maczó Ágnes, a parlament alelnöke nyílt levelében bírálja a Magyar Televízió Híradóját, az országgyűlési beszámolók manipulációja miatt.

febr. 26. Megtartják az első többpárti tádzsik parlamenti választásokat. A választók szinte kizárólag pártoktól független jelöltekre adják voksukat.

Csődbe jut az 1762-ben alapított brit Baring Brothers Bank. A pénzintézet szingapúri kirendeltségének vezetőjét, a 28 éves Nick Leesont vádolják az alaptőkét felemésztő sikertelen spekulációval a határidős tőzsdén. Leesont később hat és fél éves börtönbüntetésre ítélik.

márc. 1. Belgiumban eltörlik a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Lengyelországban a szejm lemondatja Waldemar Pawlak kormányát, az új kabinetet Józef Oleksy vezeti.

Moszkvában saját lakása előtt lelövik Vlagyiszlav Lisztyevet, az Osztankinó Televízió 38 éves vezérigazgatóját, népszerű műsorvezetőjét.

Első alkalommal tartanak Budapesten tanácskozást a határon túli magyar szervezetek vezetői.

márc. 2. Az ENSZ békefenntartó erői két év után elhagyják Szomáliát.

A miskolci bíróság pénzbüntetésre ítéli a Horn Gyula 1994-es balesetében vétkes gépkocsivezetőket.

márc. 8. A rosztovi egyetem díszdoktorává avatja egykori hallgatóját, Horn Gyula magyar miniszterelnököt.

márc. 12. Elfogadják a Bokros-csomagot: Horn Gyula kormányfő bejelenti, hogy az ország gazdasági stabilizációja érdekében szigorú megszorító intézkedésekre kényszerül a kormány.

A Bokros-csomag elleni tiltakozásul lemond Kovács Pál népjóléti és

Katona Béla titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

márc. 13. A Magyar Nemzeti Bank 9 százalékkal leértékeli a forintot, és áttér a csúszó leértékelésre. Ennek mértéke 3 hónapig 1,9 százalék/hó, majd 1,3 százalék havonta.

márc. 17. Nagy-Britannia tiltakozása ellenére Bill Clinton a Fehér Házban fogadja az északír terrorista IRA politikai szárnyának tartott Sinn Féin vezetőjét, Gerry Adamset.

Megkezdik Nagymarosnál a körtöltés bontását, hogy visszaállíthassák a Dunakanyar eredeti természeti állapotát.

márc. 19. Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar aláírja a magyar–szlovák alapszerződést. A megállapodásnak mindkét országban jelentős ellentábora van.

márc. 20. A tokiói metróban egy szekta, a Legfelsőbb Igazság tagjai szarin nevű ideggázzal mérgezik meg az utasokat. 12 halottat találnak, s több ezer ember szorul kórházi kezelésre.

márc. 22. Magyarország több egyetemi városában tüntetést tartanak a diákok a tandíj bevezetése ellen.

márc. 23. A kormány döntést hoz a társadalombiztosítás számára átadandó 65 milliárd forintnyi vagyonról.

Nikolits Istvánt (MSZP) nevezik ki a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek.

márc. 27. Átadják az Oscar-díjakat. Robert Zemeckis Forrest Gump című filmje nyeri szinte az összes fontos díjat Tom Hanks egymás után másodszor részesül a kitüntetésben. Quentin Tarantino Ponyvaregényét csak egy Oscarra érdemesítik.

márc. 30. Ítélet születik az „olajezredesek” perében, 22 katonának kell börtönbe vonulni vagy pénzbüntetést fizetni olajszőkítés miatt.

ápr. 1. A magyar vállalkozóknak lehetőségük nyílik, hogy devizaszámlát nyissanak hazai bankokban.

Teljesen üresen jelenik meg az Esti Hírlap ötödik oldala. A Hírlapkiadó vezérigazgatója cenzúrázta meg utolsó pillanatban az újságot.

ápr. 3. Szabó Györgyöt nevezik ki népjóléti miniszternek.

ápr. 5. Magyar–horvát kisebbségvédelmi egyezményt ír alá Kovács László külügyminiszter Eszéken.

ápr. 9. Alberto Fujimori japán származású politikus nyeri újra a perui elnökválasztást, pedig vetélytársai között található az egykori ENSZ-főtitkár, Pérez de Cuéllar is.

Magyarországon cigány önkormányzati választást tartanak, amelyen a Lungo Drom szervezet tagjai szerzik meg mind az 53 mandátumot. Az önkormányzat vezetőjévé Farkas Flóriánt választják meg.

ápr. 10. A kanadai Hebdo cég kétmilliárd forintot fizet az Expressz hirdetési újságért.

Meghal Fischer Annie zongoraművésznő.

ápr. 13. Magyarországon operatív koordinációs bizottságot hoznak létre az APEH, a VPOP, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.

ápr. 19. Az Egyesült Államokat megrázó terrorista támadás történik Oklahoma Cityben. Hivatalnokokkal és ügyfelekkel is teli épületet robbantanak fel szélsőséges jobboldali merénylők egy kocsiba rejtett bombával. A halottak száma 167.

Magyar–szlovák egyezményt írnak alá a dunai vízpótlásról, Magyarország vállalja, hogy fenékgátat épít a Dunán, amihez egy hét múlva hozzá is kezdenek Dunakilitinél.

ápr. 20. Meghal Milovan Gyilasz.

Az egész országra kiterjedő vasutassztrájk kezdődik Magyarországon a kollektív szerződés hiánya miatt. Három nap múlva aláírják a megállapodást.

ápr. 21. Megkezdi működését a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank).

ápr. 24. Az FBI Budapesten nyitja meg első külföldi kiképzőközpontját, a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát.

ápr. 25. 83 éves korában meghal Ginger Rogers amerikai színésznő, Fred Astair legendás táncpartnere.

ápr. 29. A Fidesz megtartja Budapesten VII. kongresszusát, amelyen Orbán Viktort megerősítik elnöki posztján, a párt nevét pedig Fidesz Magyar Polgári Pártra változtatják.

máj. 1. A horvát hadsereg támadást intéz a szerb kézen lévő Nyugat-Szlavónia ellen, a szerbek pár napon belül elismerik vereségüket.

máj. 2. Megkezdődik az egyik legveszedelmesebb maffiavezér, Salvatore Toto Riina pere Olaszországban. A vád szerint ő a felelős többek között Giovanni Falcone vizsgálóbíró haláláért is.

máj. 4. Oxfordban díszdoktorrá avatják Göncz Árpád magyar köztársasági elnököt.

máj. 7. A francia elnökválasztás második fordulójában a konzervatív Jacques Chirac szerzi meg a szavazatok 52,64 százalékát, s így a győzelmet. A Francia Köztársaság 22. elnökeként iktatják be hivatalába 17-én, amikor is Alain Juppét bízza meg kormányalakítással.

Kaposvárott úgynevezett próbaválasztást tartanak igen alacsony részvétellel. A győzelmet az MSZP szerzi, második az FKgP.

máj. 8. A rendőrség hivatali visszaélés gyanújával ismét őrizetbe veszi Kovács Mihályt, az Agrobank Rt. elnökét.

máj. 13. A 33 éves brit Alison Hargreaves az első nő, aki egyedül és oxigénpalack nélkül megmássza a Mount Everestet. Még ez év augusztusában a Himaláján életét veszti.

máj. 14. A dalai láma bejelenti, megtalálták a 10. pancsen láma reinkarnációját egy hatéves kisfiú, Gedhun Csoekji Njima személyében.

máj. 15. Leváltják a TV Híradó éléről Betlen János főszerkesztőt, helyére Hídvégi József kerül.

máj. 23. Az Állami Értékpapír Felügyelet elmarasztalja a Budapest Bankot, mert titokban tartotta az államtól kapott 12 milliárd forintos tőkejuttatását.

máj. 26–29. A NATO közgyűlése először ülésezik egy NATO-n kívüli országban, Budapesten.

máj. 26–27. A közép-európai országok államfői is Magyarországot választják tanácskozásuk színhelyéül, a keszthelyi találkozón közös állásfoglalást írnak alá Boszniáról.

máj. 27–28. Földrengés sújtja Oroszország távol-keleti térségében Szahalint. 1236 halott marad a romok alatt.

jún. 1. Washingtonban beiktatják tisztségébe a Világbank sorrendben kilencedik elnökét, James D. Wolfensohnt.

jún. 6. Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke hivatalos munkalátogatáson fogadja az Amerikában tartózkodó Horn Gyula magyar miniszterelnököt. Horn tárgyalásokat folytat az IMF, a Világbank és az ENSZ vezetőivel is.

jún. 7. Li Teng-huj elnök személyében először látogat – ha nem is hivatalosan – tajvani politikus az Egyesült Államokba 1949 óta. Kína hevesen tiltakozik.

Felavatják Veresegyházon a Somody Imre vezette Pharmavit Rt. 950 millió forintért épült új gyógyszergyártó üzemét.

jún. 8. Az amerikai haditengerészet egysége kimenekíti Boszniából az időközben nemzeti hőssé avanzsált Scott O’Gradyt, akinek repülőgépét hat nappal korábban lőtték le Banja Luka fölött, s azóta az erdőben bujkált az ellenség elől túlélőkészlete segítségével.

jún. 9. A kolumbiai rendőrség letartóztatja Gilberto Rodriguez Orejuelát, a legnagyobb kábítószer-kereskedő szervezet (Cali-kartell) vezetőjét.

jún. 13. Göncz Árpád államfő aláírja a stabilizációs törvényeket (Bokros-csomag), amelyeket az Országgyűlés május 30-án fogadott el.

jún. 14. Samil Baszajev vezetésével mintegy száz csecsen fegyveres elfoglalja a bugyonnovszki kórházat kb. kétezer túszt ejtve. Ez a terrorakció segíti elő a polgárháborút lezáró béketárgyalások felgyorsulását, s a július 30-i katonai egyezmény aláírását.

Bokros Lajos pénzügyminiszter bejelenti, hogy jótékonysági célokra fordítja a Budapest Banktól vitatott körülmények között kapott 16 millió forintos végkielégítését.

jún. 15–18. Budapesten tartja 104. ülését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, melyen megjelenik a NOB elnöke, a spanyol Juan Antonio Samaranch, valamint János luxemburgi nagyherceg és Anna brit hercegnő is. Salt Lake Citynek ítélik a 2002. évi téli játékokat.

jún. 16. Megalakul az ÁPV Rt. az ÁVÜ és az ÁP Rt. összevonásával. Szokai Imre lesz az új cég elnöke.

jún. 17. Lemond a spanyol védelmi miniszter a hetekkel korábban kirobbant lehallgatási botrány következtében, mivel kiderül, hogy magának a királynak, I. János Károlynak a telefonján is poloska volt.

jún. 18. Straub Eleket választják a Matáv Rt. vezérigazgatójának.

jún. 19. Az Országgyűlés ismét Göncz Árpádot választja köztársasági elnöknek Az ellenzék jelöltje Mádl Ferenc volt.

jún. 22. Horn Gyula miniszterelnök leváltja Pál László ipari minisztert, helyére Dunai Imrét javasolja.

jún. 26. Horn Gyula hivatalosan is visszavonja az Országgyűlésben a Süddeutsche Zeitungnak tett kijelentését, amely szerint az ellenzéki pártok szélsőséges csoportokat támogatnak hazánkban. Az ellenzék korábban e nyilatkozat miatt kivonulásával tiltakozott a parlamentben.

jún. 27. A Magyar Nemzeti Bank 500 millió német márka értékben bocsát ki kötvényt Németországban, ez a legnagyobb összegű jegyzés az ez évi 13 kibocsátás közül.

jún. 29. Szöulban összedől egy ötemeletes áruház. A halálos áldozatok száma 401.

jún. 30. A német parlament a második világháború óta első ízben engedélyezi, hogy német katonák külföldi bevetésen vegyenek részt, ezúttal Bosznia a célpont.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a Bokros-csomag több pontját.

Megkezdhetik munkájukat a magyar országgyűlési biztosok, az ombudsmanok, névsoruk: Gönczöl Katalin (általános), Majtényi László (adatvédelmi), Kaltenbach Jenő (kisebbségi) és Polt Péter (Gönczöl helyettese).

júl. 5. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján felszámolási eljárás indul a nagyrédei Megamorv Kft. ellen, melynek tulajdonosa Morvai Ferenc, neves „Petőfi-kutató” és kisgazda honatya.

júl. 9. Francia kommandósok foglalják el a Greenpeace Rainbow Warrior II. nevű hajóját, amely tiltakozásul az atomrobbantások ellen behatolt a Mururoa korallsziget körüli biztonsági övezetbe.

júl. 11. Öt nyugat-európai túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport. Mivel nem teljesítik követeléseiket, az egyik norvég turistát augusztusban lefejezik.

A boszniai szerb csapatok elfoglalják az ENSZ-védelem alatt álló Szrebrenicát, mintegy hatezer helybéli muszlim lakost mészárolnak le.

júl. 14. Ópusztaszeren megtörténik a csaknem négy év alatt restaurált Feszty-körkép ünnepélyes szakmai átadása.

júl. 15. Tizennyolcan halnak meg egy pótkocsis teherautón összezsúfolt tamil menekültek közül Győr közelében a nagy hőség és az oxigénhiány következtében.

júl. 17. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke autóbalesetet szenved Tiszaújváros közelében, két kormányőr és egy motoros rendőr meghal.

júl. 20. Lemond az Opel AG három csúcsvezetője, miután bebizonyosodik, hogy csúszópénzeket fogadtak el partnereiktől. További hatvankét középvezető-alkalmazott ellen folyik ügyészségi vizsgálat az addigi valószínűleg legnagyobb német korrupciós botrány kapcsán.

júl. 21. Átadják Somogyvámoson az Indiai Kulturális Központot, a Krisna-völgyet.

júl. 22. Lezárul az OTP-részvények kisbefektetőknek szánt nyilvános jegyzése.

júl. 24. Vietnam csatlakozásával héttagúra bővült a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN).

júl. 28. Meghal Rózsa Miklós, háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, a Dzsungel könyve, a Ben Hur és más híres filmek zenírója.

júl. 31. Bejelentik a Walt Disney és a Capital Cities/ABC Inc. összeolvadását. A 19 milliárd dollár értékű fúzióval hatalmas médiabirodalom jön létre az USA-ban, melynek tevékenységi köre a filmgyártástól a tévé- és rádióműsorok szolgáltatásán keresztül a könyv-, újság- és multimédia-kiadásig terjed.

aug. 3. Ismét kiújulnak az ellentétek Dabas-Sáriban, ahol az egyházi és a világi iskola között húzott falat a szülők lerombolják, mert keveslik az önkormányzati iskolában lévő tantermek számát.

aug. 5. Horvát csapatok elfoglalják a Krajinai Szerb Köztársaság „fővárosát”, Knint, ezzel véget ér a terület négyéves szerb megszállása.

aug. 8. Elhagyja Irakot Szaddám Huszein két veje családostul, s Jordániában kérnek menedékjogot. Később sikerül őket visszacsábítani hazájukba, ahol merénylet áldozatai lesznek.

aug. 10. A karlsruhei német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki, hogy a bajor népiskolákban feszület található az osztálytermekben, mert ez sérti a vallásszabadságot.

aug. 19. Béke-megállapodást írnak alá a libériai polgárháború lezárására. A hatéves harc során 150 ezer ember vesztette életét.

aug. 20. A csecsenföldi Argun városának rendőrkapitányságát 300 csecsen fegyveres hatalmába keríti. Miután elengedik túszaikat, orosz egységek megrohamozzák az épületet, 70 csecsent megölnek, a többit foglyul ejtik.

aug. 22. A Postabank többségi részesedést szerez 480 millió forintért a Szabad Föld Rt.-ben, amely az azonos című lap kiadója.

aug. 28. Szarajevó egyik forgalmas piacára szerb gránáteső hullik, minek következtében 38 ember meghal, 86 pedig súlyosan megsebesül.

aug. 30. Megkezdődik a koalíciós pártok közötti egyeztetés. Pető Iván a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött Nagy Sándor miniszterelnök-helyettesi kinevezése esetén. Végül minden marad a régiben.

aug. 31. A megnyitó ünnepséggel megkezdődik Budapesten a Cigány Világfesztivál.

szept. 1. Az ausztriai Hainburgban saját Mercedesének hátsó ülésén sérülten és igen részegen megtalálták a szlovák államelnök, Michal Kovac 34 éves fiát, akit a bajor ügyészség csalással vádol. Máig nem tisztázott a szlovák titkosrendőrség szerepe a Kovac fiú elrablásában és külföldre szöktetésében, a gyanú szerint a miniszterelnök, Vladimir Meciar áll az eset hátterében.

szept. 4. Új beruházási törvényt fogadnak el Kubában, ami engedélyezi a külföldiek ingatlanvásárlását, és az akár 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cégek alapítását is.

szept. 4–15. Pekingben tartják az ENSZ negyedik nemzetközi nőkonferenciáját.

szept. 5. Tüntetnek a tűzoltók a Parlament előtt béremelésért és korszerűbb eszközökért. A demonstrációt Torgyán József is támogatja megjelenésével.

szept. 13. A Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földrengés rázza meg Várpalotát. Öt nappal később ugyanez történik a Dunakanyarban.

szept. 15. Elnököt választ a Mol Rt. Pál László MSZP-s politikus, volt ipari miniszter személyében.

szept. 19. A Unabomber névre keresztelt egyedül dolgozó amerikai levélbombagyáros közzétesz egy manifesztumot az ipari társadalom ellen a The Washington Post hasábjain. A hetvenes évek óta aktív terrorista három embert ölt meg és rengeteget megsebesített postai küldeményeivel.

szept. 23. George Pataki, New York állam magyar származású kormányzója ötnapos látogatásra Magyarországra érkezik.

szept. 25. Szerte Magyarországon tandíjellenes tüntetéseket tartanak. Budapesten tizenegy naposra kerekedik a Parlament előtti megmozdulás.

szept. 28. Jichák Rabin izraeli és Jasszer Arafat palesztin vezető Washingtonban megállapodást ír alá a Gázai övezet és Ciszjordánia nagy részének palesztin kézbe való átadásáról, az izraeli katonák kivonulásáról.

okt. 1. A portugál országgyűlési választásokon tíz év után visszatér a hatalomba a szocialista párt. António Guterres alakíthat kormányt.

Nagy-Britannia is bevezeti a tízes számrendszeren alapuló mértékegység-rendszert.

okt. 2. A Németországban tárgyaló Horn Gyula magyar kormányfő 1 milliárd márkás hitelgaranciáról szóló megállapodást ír alá Kohl kancellárral.

okt. 3. Los Angelesben felmenti az esküdtszék O. J. Simpsont felesége és annak barátja meggyilkolásának vádja alól.

okt. 4–5. Húszezer diák tüntet Budapesten a tandíjrendelet ellen. Végül a HÖKOSZ megállapodást köt Horn Gyulával a kétezer forintos alaptandíj bevezetéséről, s a kiegészítő tandíj későbbre halasztásáról.

okt. 4. Bíró András és az általa vezetett Autonómia Alapítvány elnyeri az Alternatív Nobel-díjat.

okt. 5. December 1-jei hatállyal beadja lemondását Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter, utóda a szintén szocialista Kiss Péter.

okt. 6. Életének 77. évében meghal Mándy Iván Kossuth-díjas író.

okt. 8. A magyarországi lottójáték történetének legnagyobb nyereménye, 579 millió forint talál gazdára. Botrány tör ki annak kapcsán, hogy az Objektív című hírműsor riportjában felismerhetők a nyertesek.

okt. 12–13. Alföldi Albert szocialista képviselő meghívására a Bács-Kiskun megyei Hajóson gyűlést tart 50 MSZP-s politikus.

okt. 13. Feloszlatja magát az osztrák parlament, mivel felbomlott a szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció az eredménytelen költségvetési vita miatt. Decemberre választásokat írnak ki, amit ismét a szociáldemokraták nyernek.

Az 1946-os magyar parlament kisgazda elnöke, Varga Béla 93 éves korában meghal.

okt. 16. Minden idők legnagyobb összejövetele zajlik fekete amerikaiak részvételével Washingtonban, ahol Louis Farrakhan hívására 400 ezer ember vesz részt a felvonuláson.

okt. 17. A Vas megyei Rum községben agyonlőnek a rendőrök egy elmebeteg férfit, aki baltával támadt a házába betörő egyenruhásokra.

okt. 18. Nagy Sándor szocialista honatya bejelenti lemondását az MSZOSZ elnöki posztjáról. November 9-én az addigi alelnököt, Sándor Lászlót választják utódjául.

okt. 20. Lemond Willy Claes, a NATO belga főtitkára, miután vád alá helyezték a belga légierő repülőgép- és helikopter-beszerzése körüli korrupció miatt. Utóda a spanyol Javier Solana.

Budapesten felavatják a Közép-Európai Egyetem (CEU) új, immár végleges otthonát.

okt. 24. Kétszáz állam- és kormányfő vesz részt New Yorkban az ENSZ ötvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepségen.

A magyar delegációt Göncz Árpád köztársasági elnök vezeti.

okt. 25. A magyarországi Munkáspárt átad 180 ezer aláírást a parlament alelnökének, amelyek népszavazást sürgetnek a NATO-csatlakozás ügyében.

okt. 27. A Brady-terv keretében mintegy 10 milliárd dollárnyi perui államadósság átütemezéséről kötöttek megállapodást.

Robbanás történik a kassai vasműben, minek következtében magyar területen is mérhető a szén-monoxid-szennyeződés.

okt. 28. Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban egy metrószerelvény kigyullad két állomás között. Az áldozatok száma háromszáz körülire tehető.

okt. 30. Átadják Budapesten a Lágymányosi hidat, a 16 milliárd forintos beruházás 45 év után az első újonnan épített Duna-híd, hossza 500 méter, szélessége 30 méter.

nov. 1. Kormányszóvivővé nevezik ki Havas Henriket címzetes államtitkári rangban, hat nap múlva azonban beadja lemondását.

nov. 4. Egy békegyűlésről való távozás közben Jigal Amir 27 éves zsidó merénylő lelövi Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt.

nov. 7. A magyar parlament elfogadja a devizatörvényt, ezzel elhárul az utolsó akadály is a forint konvertibilitása elől.

nov. 8. Műszaki hiba miatt le kell állítani a Paksi Atomerőmű 2-es számú reaktorát, amit aztán két héttel később tudnak újraindítani.

A rendőrség kihallgatja Stadler József vállalkozót, akit 500 millió forintos áfa-csalással és exporttámogatás jogosulatlan igénybevételével vádolnak.

nov. 15. A pozsonyi parlament megszavazza a nyelvtörvényt, amely kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát a hivatalos érintkezésben, és erősen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát.

Hatvanezer pedagógus és közművelődési dolgozó tüntetett a Kossuth téren magasabb bérért és intézményeik működőképességének fenntartásáért.

nov. 18. Az orosz kormány és a Londoni Klub képviselői megállapodnak az orosz államadósság átütemezéséről 32,5 milliárd dollár értékben.

nov. 19. A lengyel elnökválasztás második fordulójában a szocialista Aleksander Kwasniewski nyert, legyőzve Lech Walesát.

nov. 20. Lemond tisztségéről Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke, mert nem ért egyet a tervezett médiatörvénnyel. December 31-ig még ellátja feladatát.

Újra megnyitja kapuit az 1948-ban bezárt bukaresti értéktőzsde.

nov. 21. Hosszan tartó háború és hosszan tartó béketárgyalások után az amerikai Daytonban megegyeznek a délszláv háborús felek a béke feltételeiben. Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de területét kettéosztják; egyik felében szerb fennhatóság, a másikban pedig bosnyák–horvát uralom lesz. A békefenntartók még a december 14-i hivatalos aláírás előtt a térségbe érkeznek.

Felavatják Székesfehérvárott az IBM első kelet-európai üzemét, amely 40 millió márkás beruházással épült. Merevlemez-meghajtókat gyárt majd benne mintegy ezer alkalmazott.

nov. 24. Népszavazást tartanak a katolikus Írországban arról, hogy az alkotmányból töröljék (Európában utolsóként) a válás tilalmát. Minimális különbséggel az igen győz.

Lemond Fodor Gábor művelődési miniszter.

nov. 28. Párizsban aláírják a tagfelvételi megállapodást, mely szerint Csehország 26.-ként csatlakozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

dec. 1. A Honvédelmi Minisztérium bejelenti, hogy Kaposvár és Taszár lesz az amerikai békefenntartó erők szárazföldi központja. Az első katonák meg is érkeznek 9-én.

Megkezdi működését a Roma Sajtóközpont Budapesten.

dec. 2. A Srí Lanka-i kormánycsapatok beveszik a tamil „tigrisek” fővárosának számító Jaffnát, és ezzel döntő győzelmet aratnak a 12 év óta tartó polgárháborúban.

dec. 5. A parlament dönt arról, hogy ötszáz fős műszaki alakulat vegyen részt magyar részről a délszláv békefenntartásban.

dec. 7. Hat év alatt 3,7 milliárd kilométert utazva megérkezik a Galileo amerikai űrszonda a Jupiterhez.

dec. 8. Nem egész egy évvel a csecsen válság kirobbanása után szerződést ír alá az orosz miniszterelnök, Viktor Csernomirgyin és Doku Zavgajev, a térség „helytartója” Csecsenföld „különleges státusáról”.

Az UNESCO a világörökség részének nyilvánítja az Aggteleki cseppkőbarlangot.

Az ÁPV Rt. egy gázszolgáltató és nyolc villamosipari cég részvényeinek eladásáról ír alá szerződést külföldi befektetőkkel. 180 milliárd forint privatizációs bevételt kasszírozunk a cégekért.

dec. 12. A közlekedési dolgozók három hete tartó sztrájkjának betetőzéseként százezrek vonulnak ki Franciaország több városában az utcákra, hogy tiltakozzanak a kormány társadalombiztosítási reformterve ellen.

dec. 15. Magyarországon a pedagógusok sztrájkolnak országszerte, 25 százalékos bérfejlesztést követelve.

dec. 17. Alsóházi parlamenti választásokat tartanak Oroszországban 65 százalékos részvétel mellett. A győzelmet Gennagyij Zjuganov Kommunista Pártja szerzi meg a második helyezett Otthonunk-Oroszország és a harmadik Zsirinovszkij-féle Liberális Demokrata Párt előtt.

dec. 19. Az EBRD (32,5 százalék) és a General Electric Capital Services (27,5 százalék) közösen 87 millió dollárért megveszi a Budapest Bank részvényeinek hatvan százalékát.

dec. 21. Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel Magyarországon az orosz államadósság rendezésével és az olajimporttal kapcsolatos visszásságok kiderítésére, különös tekintettel Pál László egykori és Dunai Imre aktuális ipari miniszter szerepére.

Az Országgyűlés elfogadja a médiatörvényt.

Vádat emelnek Dél-Koreában két volt köztársasági elnök ellen. Cson Tu Hvan ellen katonai puccs vezetése, utódja, Ro Te Vu ellen pedig korrupció a vád. Kenőpénzek átadása/elfogadása miatt egyébként szinte az összes nagyvállalat vezetője ellen eljárás indul.

dec. 28. A pécsi állatkertből megszökő Piroska névre hallgató farkas két felnőttet és öt gyereket támad meg, egyikük, egy unokáját védelmező nagymama belehal sérüléseibe.

dec. 29. Magyar Bálintot (SZDSZ) kulturális miniszterré nevezik ki, hivatalát január 1-jétől foglalja majd el.

• Beszélő évek – 1995