„Az építészet a formák rendszerbe szedésével rendet teremt, letisztult szellemi alkotást hoz létre: a formákkal érzéseinkre hat, plasztikai élményeket vált ki, a kialakított kapcsolatrendszerrel mély visszhangot ébreszt bennünk, hiszen olyan rend mértékét adja meg, melyet a világegyetem rendjével összhangban levőnek érzünk. Amikor szellemünk irányát és szívünk lüktetését meghatározza, megérezzük a szépséget.” Le Corbusier
Az 1995-ben bemutatott magyar játékfilmek mind mennyiségileg (hét bemutató), mind tematikailag a kilencvenes évek első felének bizonytalan útkeresését tükrözik.
Az évad eseménye az Új Színház megalakulása volt. Székely Gábor több mint hatéves hallgatás után tért vissza a magyar színházi életbe. Megmagyarázhatatlan lépésnek tűnt, hogy valamivel a rendszerváltás bekövetkezte előtt lemondott a Katona József Színház igazgatói posztjáról, és elhagyta a társulatot. Tanított ugyan a főiskolán, vállalt rendezést külföldön, de idehaza minden felkérés elől elzárkózott.
avagy merthogy minden irodalom, gondolja Pali bácsi
(1 meg nem írt regény)
Amennyire én tudom, Ficsku Pali bácsi Az elektronikus falu című regénye nem lett megírva. (S ha a továbbiakban hasonló nyelvi megoldottságú mondatokat írok, hát saját magamhoz sem fűzök sok reményt!) De hogy mi maradt ki ebből a meg nem írt regényből, hogy mi az, ami, ha elkészült volna a regény, akkor se került volna bele, azt nagyon pontosan tudjuk: tizenhárom írás, melyet Pali bácsi A videodisznók esete és más történetek cím alatt kötött bokrétába. E bokréta költője feltűnően ódzkodott a novelláskötet kifejezéstől.
Az év meghatározó eseménye vitathatatlanul a Bokros-csomagnak elnevezett stabilizációs program bevezetése volt. Számomra különösen, mert Bokros Lajos tanácsadójaként részt vehettem – Surányi György, néhány jegybanki és pénzügyminisztériumi vezető szakember és természetesen a pénzügyminiszter társaságában – a programot előkészítő szűkebb csapat munkájában, majd később a kivitelezésben is. (Résztvevője voltam a folytatásnak is a Bokros Lajost követő Medgyessy Péter tanácsadójaként.)
1995 Dayton éve volt – miként bizonyos értelemben az egész kilencvenes évtized a balkáni válság jegyében telt el. Mert a Balkán újra nemzetközi probléma lett.
1995 júliusában úgy tűnhetett: ez lesz az az év, amikor a távol-keleti ország kibontakozik végre a pária-állapotból, és elindul, ha nem is valamiféle látványos demokratizálódás, de legalább egy ilyen irányba mutató lassú fejlődés útján. Öt év alatt kiderült: annyi történt csupán, hogy a tábornoki kar kipróbálta, megengedhet-e magának egy apró gesztust a – nem túl erős – nemzetközi nyomás enyhítése érdekében, és a próba sikerült.
A miniszterelnök (nemes hagyományoknak megfelelően) az alatt döfte keresztül a privatizáció felügyeletének érzékeny pontján a koalíciós kormány meghirdetett gazdaságpolitikáját, amíg e program kulcsembere, a pénzügyminiszter szabadságon volt, az alatt kezdte nyilvánosan vitatni a Nemzeti Bank törvényben rögzített autonómiáját, amíg a nyílt színen elfogadott elnökjelölt külföldön tárgyal.
jan. 1. 15 tagúra bővül az Európai Unió Svédország, Finnország és Ausztria belépésével.
Megkezdi működését az „EU dél-amerikai változata”, a Mercosur. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay szabadkereskedelmi és vámuniójával egy 750 milliárd dollárnyi bruttó hazai terméket előállító közösség jön létre.
Szervezetté alakul az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). A 85 tagot számláló társaság új neve : Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét