Skip to main content

Beszélő évek – 1995

Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


Helyesli-e, hogy Magyarországon a szabad piacgazdaság kialakítására törekednek?


  • Tovább

    • Bán Ferenc DLA (1940 Tokaj, Ybl-díj 1986, Kossuth-díj 1994)


    Épületek:

    1969–70 Balatonföldvár, Üdülőhelyi klub

    1969–72 Mátészalka, MOM Szemüveglencse és Folyadékmérő Gyára

    1972–77 Nyíregyháza, Megyei Tanács Továbbképző Intézete

    1973 Nyíregyháza, Bessenyei György síremléke

    1974–78 Nyíregyháza, TITÁSZ Székház

    1979–81 Nyíregyháza, Művelődési Ház

    1980–85 Mátészalka, Városháza

    1981–82 Nyíregyháza, katolikus templom

    1981–83 Kisvárda, Városháza

    1981–83 Tiszavasvári, Városháza

    1983–85 Nyíregyháza, Szakszervezeti Székház

    1983–85 Nyí
























    Nagy Bálint: Lehetett volna zarándokhely

    Bán Ferenc varjúlaposi templomáról


    „Az építészet a formák rendszerbe szedésével rendet teremt, letisztult szellemi alkotást hoz létre: a formákkal érzéseinkre hat, plasztikai élményeket vált ki, a kialakított kapcsolatrendszerrel mély visszhangot ébreszt bennünk, hiszen olyan rend mértékét adja meg, melyet a világegyetem rendjével összhangban levőnek érzünk. Amikor szellemünk irányát és szívünk lüktetését meghatározza, megérezzük a szépséget.”
    Le Corbusier

    „Az álmok értelmezésük szerint valósulnak meg.



    Galambos K. Attila: A részleg megálló


    Az 1995-ben bemutatott magyar játékfilmek mind mennyiségileg (hét bemutató), mind tematikailag a kilencvenes évek első felének bizonytalan útkeresését tükrözik.

    Nánay István: Molière – Székely – Cserhalmi


    Az évad eseménye az Új Színház megalakulása volt. Székely Gábor több mint hatéves hallgatás után tért vissza a magyar színházi életbe. Megmagyarázhatatlan lépésnek tűnt, hogy valamivel a rendszerváltás bekövetkezte előtt lemondott a Katona József Színház igazgatói posztjáról, és elhagyta a társulatot. Tanított ugyan a főiskolán, vállalt rendezést külföldön, de idehaza minden felkérés elől elzárkózott.

    Cserna-Szabó András: Camping Byron Beach,

    avagy merthogy minden irodalom, gondolja Pali bácsi


    (1 meg nem írt regény)

    Amennyire én tudom, Ficsku Pali bácsi Az elektronikus falu című regénye nem lett megírva. (S ha a továbbiakban hasonló nyelvi megoldottságú mondatokat írok, hát saját magamhoz sem fűzök sok reményt!) De hogy mi maradt ki ebből a meg nem írt regényből, hogy mi az, ami, ha elkészült volna a regény, akkor se került volna bele, azt nagyon pontosan tudjuk: tizenhárom írás, melyet Pali bácsi A videodisznók esete és más történetek cím alatt kötött bokrétába. E bokréta költője feltűnően ódzkodott a novelláskötet kifejezéstől.


    Antal László: A Bokros-csomag


    Az év meghatározó eseménye vitathatatlanul a Bokros-csomagnak elnevezett stabilizációs program bevezetése volt. Számomra különösen, mert Bokros Lajos tanácsadójaként részt vehettem – Surányi György, néhány jegybanki és pénzügyminisztériumi vezető szakember és természetesen a pénzügyminiszter társaságában – a programot előkészítő szűkebb csapat munkájában, majd később a kivitelezésben is. (Résztvevője voltam a folytatásnak is a Bokros Lajost követő Medgyessy Péter tanácsadójaként.)

    Nem tagadom, elfogult vagyok.


    Juhász József: Dayton


    1995 Dayton éve volt – miként bizonyos értelemben az egész kilencvenes évtized a balkáni válság jegyében telt el. Mert a Balkán újra nemzetközi probléma lett.

    Kovácsy Tibor: Burma: A remény és a csalatkozás éve


    1995 júliusában úgy tűnhetett: ez lesz az az év, amikor a távol-keleti ország kibontakozik végre a pária-állapotból, és elindul, ha nem is valamiféle látványos demokratizálódás, de legalább egy ilyen irányba mutató lassú fejlődés útján. Öt év alatt kiderült: annyi történt csupán, hogy a tábornoki kar kipróbálta, megengedhet-e magának egy apró gesztust a – nem túl erős – nemzetközi nyomás enyhítése érdekében, és a próba sikerült.

    Azóta pedig lényegében semmi sem változott.



    Burmában 1962 óta katonai diktatúra van.





    Válogatás a Beszélő 1995-ös évfolyamából


    Solt Ottilia
    A jóreménység fokán

    (…)

    A miniszterelnök (nemes hagyományoknak megfelelően) az alatt döfte keresztül a privatizáció felügyeletének érzékeny pontján a koalíciós kormány meghirdetett gazdaságpolitikáját, amíg e program kulcsembere, a pénzügyminiszter szabadságon volt, az alatt kezdte nyilvánosan vitatni a Nemzeti Bank törvényben rögzített autonómiáját, amíg a nyílt színen elfogadott elnökjelölt külföldön tárgyal.





    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon