Skip to main content

Beszélő évek – 1995

Peregi Tamás: Kronológia – 1995


jan. 1. 15 tagúra bővül az Európai Unió Svédország, Finnország és Ausztria belépésével.

Megkezdi működését az „EU dél-amerikai változata”, a Mercosur. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay szabadkereskedelmi és vámuniójával egy 750 milliárd dollárnyi bruttó hazai terméket előállító közösség jön létre.

Szervezetté alakul az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). A 85 tagot számláló társaság új neve : Kereskedelmi Világszervezet (WTO).




Bauer Tamás: 1995


„A történetnek két eredménye lehet. Az egyik, hogy a Bokros-csomag tényleg olyan gazdasági fellendülést hoz, amelyért majd meg kell követnem a mostani döntéshozókat.”
Alföldi Albert, az MSZP hajósi csoportosulásának kezdeményezője, Népszabadság, 1995. július 1.

Ezerkilencszázkilencvenötben minden eldőlt. Vagy, ha minden nem is, két dolog biztosan.



Borbély Szilárd: [ a költészet már


A költészet már régóta halott
a versek már a nyelvet át nem írják
csak verset írnak át a verstelenbe
az egyik formából a másik formát
az alakokkal leplezett mögöttes
formát a beszélgetésből kibontják
az áthatolhatatlant nem remélik
a forma mögött lévő tiszta formák
hogy megszólaljanak és elbeszéljék
megismerését annak ami formát
ad minden elbeszélhető beszédnek
a versben elbeszélhető valóság
amely még nincs csak lesz alakja majdan
a költészetben nem találja formát.
 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon