Szabó Miklós Antall József beszédét természetesen a teljes szöveg alapján akarta elemezni. Minthogy az MTI csak ismertette a beszédet, szerkesztőségünk egy munkatársa az MDF székházából szerette volna elkérni a szöveget. Többszöri próbálkozás után került sor az alábbi beszélgetésre:
– Jó napot kívánok.
– Jó napot kívánok. Na, megérdeklődtem mindent. A következő a helyzet. A Deák Ferenc Alapítvány egy kiadványt ad ki erről az eseményről, ezért nem lehet a beszédeket kiadni – ez az ő joguk. Arra, hogy a beszédből idézzenek vagy hivatkozzanak rá, arra egy módon van lehetőség: ha ez az úr, aki ezt a cikket akarja írni, megkeresi Csurka Istvánt, illetve az Antall József miniszterelnök úr titkárságát, és ők a belátásuk szerint a rendelkezésére bocsátják azt, ami szükséges a cikkhez.
– Ezek szerint betekintésre sem kaphatjuk meg az anyagot…
– Mondom, hogy nem. Hát ne haragudjon, ha valaki finanszíroz egy kiadványt, akkor nyilván fenntartja a jogot hozzá…
– Értem. Köszönöm szépen.
– Nagyon szívesen.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 38 hét
8 év 11 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét