Skip to main content

E-kikötő beharangozó

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kedves Olvasóink, Szerzőink!

Ezen az oldalon olyan általunk fontosnak tartott témákat fogunk feszegetni, amelyek szerintünk aktuálisak, amelyek az online felületen jobban kidomboríthatók, és amelyeknek közlése gyakran sürgetőbb lehet a havi Beszélő ritmusánál. Terveink szerint gyorsreagálású írásokat közlünk a politikai-társadalmi kérdésekről, szociológusok, kutatók, közírók írnak a szegénység problematikájáról, a roma-kérdést nemcsak körbejárjuk, de a sikeres kezdeményezésekről is hírt adunk. A kultúra és a kultúrpolitika aktualitásairól is ezeken az oldalakon értesülhet, valamint felkért szerzőink visszaemlékezéseit is itt olvashatja majd.

Hamarosan jelentkezünk új online rovatainkkal.

Addig is itt olvashatók régebben megjelent írásaink: Kőszeg Ferencet, lapunk alapító szerkesztőjét köszöntötték barátai, munkatársai 70. születésnapján, illetve a Fénytörés rovatban gyűjtöttük össze a korábbi összefoglalóinkat külföldi lapokban és folyóiratokban megjelenő, a liberális diskurzus szempontjából izgalmas írásokról.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon