Skip to main content

A haza háza

Tölgyessy Péter: Országgyűlési mozaik


Nyitány


Október 17-én egyszerre került a képviselők asztalára a sarkalatos törvények tervezete és a népszavazást kezdeményező kétszázezer aláírás. Az ülésszak kezdetén Balla Éva (Szabad Demokraták Szövetsége) a politikai egyeztető tárgyalásokat elindító megállapodásnak és a törvény előírásainak megfelelően azt javasolta: fogadják el a sarkalatos törvényeket, de a népszavazás eredményének kihirdetése előtt ne tűzzék ki az elnökválasztást. Érveit a magyar országgyűlés meg sem akarta hallgatni.

Máger Judit: Főpróba


Volt, aki sokáig olvasgatta a plakátot, volt, aki csak tétován nézegette, s voltak gúnyosan legyintők is. Volt, aki nem írta alá az ívet, mert fél. Hiszen ki tudja mi jöhet még, itt már minden megtörténhet, s akkor ez a névsor, a névvel, címmel, a legrosszabbat is hozhatja. Volt, aki fölösleges hercehurcának tartotta, mert eredménye, mint annyi más alulról jövő kezdeményezésnek, úgysem lesz.

Bauer Tamás: Régi és új az Országgyűlésben


Az Országgyűlés szeptemberi ülésszakáról pénzügyi okok miatt nem tudósított az Országgyűlési Tudósítások. S ez aligha okozott különösebb zavart: szeptemberre az Országgyűlés ülésezése lényegében megszűnt esemény lenni. 1986–88-ban a parlamenti ülésszakok – a megelőző évtizedektől eltérően – fontos politikai üggyé váltak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon