Bírálat

–ka– [Kardos András]: A Rubasov-elmélet

(Arthur Koestler: Sötétség délben – Szabadidő Kiadó 1984)


Amikor 1983-ban, hetvennyolc éves korában önkezével véget vetett életének, Arthur Koestlert már évtizedek óta nem érdekelte a politika. De barátai arról számolnak be, hogy sosem vesztette el a gyermekkori érzelmi kötődésekből táplálkozó érdeklődést az iránt, ami szülőföldjén, Magyarországon történt. Nos, jó lenne tudni, fülébe jutott-e Koestlernek, hogy nevének említése állítólag előkelő helyen szerepelt a vádpontok között, amelyeket a Mozgó Világ című budapesti folyóirat átszervezésének indokaiként soroltak fel a hatóságok.

Szilágyi Sándor: Te Laci, ez nem Danish Pastry!

(Szász Béla: Minden kényszer nélkül; „M. O.”<span id="sl-11-011_0" class="note_szj" onClick="show_slj2(this, 'M. O. – Magyar Október Könyvkiadó. Lásd Kőszeg Ferenc: az M. O. Kiadó. Beszélő 12 (II. kötet, 141. p.).');">[SZJ]</span>, 1984)


Tűnjenek Nérók és pápák, hódító hold, jatagán
Haynau jégpupillái, tű az ujjakban, fejek
melyek a kíntól életre-halálra biccentenek.



Nagy László: A vasárnap gyönyöre

Cs. Szabó Lászlótól származik az anekdota: Szász Bélával teázott a BBC büféjében; egy pillanatra megszakította a társalgást:

– Bocsáss meg, elugrom, hozok még egy ilyen Danish Pastryt.

Visszatérve folytatta a gondolatmenetét, ám Szász Béla kisvártatva közbevágott:

– Te Laci, ez nem Danish Pastry.

– Gondolod? – méregette a süteményt Cs.










Szalai Pál: Jászi utókora

Az újabb Jászi-kiadások


„Reszket már a történelmi osztály / Jöjj el szabadság, jöjj el Jászi Oszkár!” A rigmus, úgy hiszem, 1944-ben keletkezett a magyar értelmiség ama részében, amely – nem minden alap nélkül – abban reménykedett, hogy a hitlerizmus összeomlása után a szovjet és az angolszász befolyás kiegyenlíti egymást, és a demokratikus szocializmus légkörében Jászinak is jut majd hely. A Horthy-rendszer történetírása és történeti publicisztikája különös gyűlölettel fordult Jászi ellen (talán csak Károlyit gyűlölték ennyire).

M. L. [Ludassy Mária]: Et si deus non daretur…

Tamás Gáspár Miklós: A szem és a kéz (AB, 1983)


„Azt kutatjuk, ami mindenkinek jó” – Cudworth, a Cromwell idejében élt kiváló cambridge-i platonista morálfilozófus óta nem kezdtek így a „politikai filozófia tárgykörébe vágó esszét” (a műfaji meghatározás a szerzőtől származik).

Eperjesi Géza [Erdélyi Ágnes]: Kutyaszorító – Önéletrajz és beszélgetések önmagammal

(Püski, New York, 1983)
Duray Miklós önéletrajza


Azért nem a kötet találó címét írtam könyvismertetésem fölé, mert a „Kutyaszorító” Magyarországon ma már nemcsak – talán nem is elsősorban – Duray könyvére utal.

Pápai Miklós [Szalai Pál]: A Magyar Október – baloldali szemmel


A kommunista diktatúrák baloldali kritikusai azt állítják, hogy a rendszerek új, merev osztálystruktúrát hoztak létre, tehát nem tekinthetők a szocialista gondolat megvalósulásainak. Valamely rendszer szocialista jellegén azt értik, hogy a termelőeszközöket a dolgozók maguk igazgassák, s ne az állami vagy pártbürokrácia. A bürokráciákkal szembeszálló népi és értelmiségi mozgalmak értékét is azon mérik, hogy az önigazgatás megvalósítására törekszenek-e, avagy a bürokrácia, ill.

Szilágyi Sándor: Az irónia rekordereként, farral a jövőnek

Konrád György: A cinkos


„Az ironikus… kilép saját korának soraiból,
és vele szemben foglal állást. Az eljövendő rejtve van előtte,
a háta mögött van.”
Soren Kierkegaard

Mintha csak előző két regényéből gyúrta volna össze: A cinkos igazi Konrád-regény. Magába sűríti mindazt, ami oly jellegzetes Konrád „irályában” – s hogy a kaján gondolat elé vágjak: nem a „beteg ló” módján.





Petri György: A legvidámabb barakk mint civilizáció

Haraszti Miklós: A cenzúra esztétikája


A cenzúra esztétikája „a művészet és az irodalom totális államszocialista ellenőrzéséről szól”. Cenzúrán a szerző „az irányított kultúra egész kontextusát”, az egyén gazdasági és szellemi függésének minden vonatkozását érti.

Káli Lajos [Karsai László]: Jalta – régi mítoszok új kiadásban

S. Kogelfranz: Jalta öröksége, AB Független Kiadó 1987


Jalta. Misztikus név, jelkép, szimbóluma Európa végzetes és véglegesnek tűnő megosztottságának. Ha értelmiségi körökben azt mondják: Jalta, ugyanazt értik rajta Keleten, mint Nyugaton. Három állam: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői összeültek a Fekete-tenger parti üdülőhelyen, és fölosztották maguk között Európát. 1968-ban a csehszlovákiai eseményeket is Jaltával magyarázták, és a kommentátorokat nem zavarta, hogy a jaltai találkozó eredeti jegyzőkönyvében szó sem esik erről az országról.

Káli Lajos [Karsai László]: Bolsevikok: hóhérok, áldozatok

Béládi László–Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből


1987 decemberében megjelent a Politikatudományi Füzetek 4. kötete – az 5. és 6. kötet után, közel két évet várva a megjelenési engedélyre. Örülhetünk-e tiszta szívvel a magyar „glasznoszty” újabb sikerének?