Skip to main content

Évforduló

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Egy morgolódó a tömegből


A hivatalos Magyarország diszkréten fellélegzett, amikor Jaruzelski tábornok jóvoltából azt hihette, megszűnt a lengyel fenyegetés, nem kell már tartania attól, hogy a lengyel szikra tüzet lobbant Magyarországon. A földalatti Magyarország megrendültén próbálta tisztázni, mit is ér ellenzékinek lenni. Mi, a Beszélő szerkesztői folyóiratunk második számának anyagát gyűjtögetve azon tanakodtunk, érdemes-e egyáltalán lapot csinálni, hisz ismét bebizonyosodott, a rendszert sem megdönteni, sem megváltoztatni nem lehet.

T. P. [Tálas Péter]: Emlékezés egy téli éjszakára

avagy: „pozitív és biztató” fordulat a lengyel válságban


1981.

Nagy W. András: Beszélőkénk 10 éve…


…be nem áll. Pedig hát – talán még emlékeznek rá néhányan – hőn szeretett lapunkat nemcsak az anyagi szükség, de a politikai rendőrség is üldözte. De nem ám úgy, ahogyan a rendes rendőr üldözi a rendes bűnelkövetőt! A puha diktatúra belügyese nem elkapni, bíró elé citálni, börtönbe zárni akarta a sajtótörvénysértőket. Hanem addig követni, gyötörni, fosztogatni, bírságolni őket, míg a fáradtságtól, pénztelenségtől holtan össze nem esnek, és ők maguk dobják be a törülközőt.

Hanák Péter: „Növeli, ki leplezi a bajt”

Széchenyi és a magyar polgárosodás


Aki a magyar polgárosodás gondolati fundamentumait kutatja, annak már a Hitel ajánlásának olvastakor megdobbanhat a szíve. Az ajánlás „Honnunk szebblelkű Asszonyihoz” szólt, mert ők nevelik a „kisdedet” „jó Polgárrá”, s mert ők a „polgári Erény s Nemzetiség védangyali”.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon