Skip to main content

Második világ

Reinhard Weisshuhn: A megújulás ízei


Májustól szeptemberig


A Grenzfall (Határeset), az NDK legismertebb szamizdat folyóirata, amelyet a Békét és Emberi jogokat csoport ad ki, áprilisban még úgy vélte: az NDK atomizált, gyámság alá helyezett és nyelvétől megfosztott társadalmának tiltakozása kifejezésére nincs más eszköze csak a kivándorlás meg a teljesítmény-visszafogás. „Nincs se szakszervezet, se komolyan vehető politikai nyomás.

Iványi Gábor: Az evangelizáció jövője


A címben használt, egyházi körökön túl kevéssé ismert kifejezés megértéséhez le kellene emelniük könyvespolcukról az idegen szavak szótárát. Hogy e csekély fáradságot is megtakarítsam kedves olvasóimnak, elárulom, hogy evangelizálás alatt az evangélium térítő szándékkal való átadása értendő. Az első evangelizátorok az apostolok voltak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon