Skip to main content

Seregszemle

Rockenbauer Zoltán: Fidesz-kérdőjelek


Ez az ősz a kongresszusok ősze, a programadó, választásokra készülő kongresszusoké. A Fidesz kongresszusa (vagy csak első fordulója?) egy héttel követi az MSZMP–MSZP-ét és egy héttel előzi meg az MDF-ét. Idén talán nem az elhallgatás lesz osztályrésze, miként tavaly. Inkább az fenyegeti, hogy belesimul a politikadömping harsány szürkeségébe.

Tavaly ilyenkor még szinte mindenki számára evidencia volt, hogy a Fidesz (akár a többi ellenzéki csoportosulás) népfrontosan, vagy – ellenkezőleg – Tamás Gáspár Miklós szavaival, „törzsek szerint” szerveződik.


Bozóki András: Szabadelvű polgári centrumot!

Interjú Krasznai Zoltánnal


– Nemrégiben értesülhettünk arról, hogy megalakult az MDF Szabadelvű Köre. Milyen célból és mi ellen jött létre ez a csoport?


K. Z.: Megalakulásunk oka az MDF-en belül terjedő, általánosnak mondható elégedetlenség volt. A tagság szemlátomást érzékeli, hogy a jelenlegi vezetésnek nincs határozott politikai arculata, nincs irányvonala, nincs vállalt politikai értékrendje. A nemzeti értékek hangoztatása önmagában a mi számunkra kevésnek tűnt. Ehhez megfelelő politika is kell.

J. I.: Kulin Ferenc: Vállalni a népi-nemzeti hagyomány mindenfajta fertőzéstől mentes változatát


Kulin Ferenc készséggel, de nem titkolt aggályokkal vállalkozott arra, hogy a Beszélőnek nyilatkozzon a harmadikutasság lényegéről, a Magyar Demokrata Fórum elképzeléseiről és a mozgalmon belüli irányzatokról.

– Hiába nem az SZDSZ lapja a Beszélő, de ehhez a párthoz áll közel, vagyis a megszólalásom pártközi érintkezésnek minősül. Híve vagyok annak, hogy ilyenekre gyakrabban kerüljön sor, de a mai helyzetben ez nem természetes.


Bauer Tamás: Mitől más az SZDSZ?


Amikor az augusztus 26-i királydombi gyűlés alkalmával az SZDSZ-ről kérdezte Demszky Gábort a tv-híradó riportere, ő azt tartotta legfontosabbnak kiemelni, hogy az SZDSZ sem a választások előtt, sem utána nem hajlandó koalícióra az MSZMP-vel. Más eltérést a többi ellenzéki párttól nem jelölt meg. Ez az SZDSZ propagandájára általában is jellemző. Szeptemberben azután a háromoldalú tárgyalásokon bekövetkezett véleménykülönbségből is annyit értett meg a közönség, hogy az SZDSZ az, aki kevésbé hajlik kompromisszumra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon