Skip to main content

Szimat

Véreink / Titok / Nem írtunk hiába! / Hurrá, hiába írtunk!


Véreink

Tudjuk, hogy az anyaország keblére ölelt határon túli magyarság fiataljainak felsőfokú tanulmányai Magyarországon nem egészen felhőtlenek. Ösztöndíj, kollégium ugyanis nem társult a felvételi vizsgával elnyerhető helyekhez. Márpedig a mi egyre nyugatiasabb árrendszerünk a szomszédos még keletibb jövedelmű családoknak nehezen megfizethető. Nemrégiben körlevél érkezett a Művelődési Minisztériumból a felsőoktatási intézmények dékánjaihoz. Ebben az áll, hogy a jövő tanévre ne vegyék fel a határon túlról jelentkezőket.


–g [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc], –lt: Kivételes (lakás)ellátmányok


Régi villa, új lakók

A jó szimatú új Beszélő-kutya séta közben felderítette, hogy a mérsékelten lakályos villa, melyet a párt 1988-ban építtetett új csillagainak, részben új lakókat kapott. Hajdan Lukács János, Szabó István új pb-tagok, Fejti György és Hámori Csaba költözött bele. Hámori Csaba és Lukács János maradtak, noha az utóbbiról – más ügyben – az MSZP-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy visszaköltözött szűkebb pátriájába, Pécsre, s teljesen kivonult a politikából.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon