Skip to main content

–lt [Solt Ottilia]

–lt [Solt Ottilia]: (Rá)fázunk


Korunkra és vidékünkre jellemző demonstráció folyik (folyt?) már második hete a Parlament előtti gyöpön. Tipikus konfliktus, tipikus szereplők. Egy békásmegyeri házaspár – évek óta vágnak különféle vállalkozásokba, hogy kiemeljék a fejüket a filléres gondok, albérletek hínárosából – elveszti bazárbérletét a rómaifürdői kemping kerítésénél. Indok nem is kell. Bérleti szerződésük egyik passzusa szerint a szerződő felek indokolás nélkül megszüntethetik a szerződéses viszonyt.

–lt [Solt Ottilia]: Nyers-anyag


Az MSZP elnöke nyilatkozott január 25-én a Duna-gate ügyről a Népszabadságnak. Azt mondja: „Ellenfeleink egy része ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik, mint korábban a Belügyminisztérium. Igen, titkosszolgálati módszereket vetnek be a közéletbe.” Kedves Elnök Úr! Ne haragudjék érte, de Ön nem tesz különbséget agresszió és önvédelem, jogtiprás és jog, szezon és fazon között?


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon