Skip to main content

–lt [Solt Ottilia]

–lt [Solt Ottilia]: Változatok egy témára

Bod Péter Ákos és Botos Katalin


Bod Péter Ákos

Szegény Nemzeti Bank-elnök a széles közvéleményben azzal az esendő kijelentésével vált ismertté, amit még az Antall-kormány ipari minisztereként tett a taxisblokád alatt folyó drámai ÉT-tárgyaláson. „A kormánynak is vannak biológiai szükségletei” – mondta a fideszes korú, kissé ijedt kormányférfiú, s átmenetileg berekesztette a tárgyalást.

Ez a mondat sem volt szerencsétlenebb, mint Horn Gyuláé az MSZP kongresszusán. Bod Péter Ákos menesztésének csak politikai indokai hangzottak el. B. P. Á.




–lt [Solt Ottilia]: Stefka Titusz


Lusta vagyok ebben a melegben akkurátusan végiggondolni a hasonlatot, ki itt a török, és milyen várat is véd meg az új Dugovics Titusz. De az biztos, hogy a legutóbbi A Hétben, melyet mint megbízott főszerkesztő, már ő jegyzett; Stefka István a feneketlen mélységbe ugró hős halálraszántságát tanúsította bocsánatkérő, bár picit dacos tekintettel, szomorú, de rettenthetetlen csokornyakkendője fölött. Nem kezdett el ügyeskedni, nem kezdett el helyezkedni, ahogyan néhány kaján rosszakarója várta, hanem mondta-mondta szívhez szóló gyászbeszédét a Gonoszok által halálra – mit halálra?

–lt [Solt Ottilia]: Szól a kakas már


A múlt csütörtöki (jún. 9.) Magyar Hírlap hetedik oldalán megszólalt Berecz János nyugdíjas történész 1985–89 közötti MSZMP KB-titkár, a Népszabadság főszerkesztője, az „Ellenforradalom tollal és fegyverrel” című feledhetetlen mű szerzője. Mit tesz isten, éppen két régi kedves témája, két Párizsban élő ’56-os emigráns, Kende Péter és Méray Tibor cikkei sarkallták írásra.

Berecz vérbeli tudósként – úgy látszik – nem lanyhuló szenvedélyes érzelmeket táplál kutatásának tárgya iránt, s a régi ellenszenvvel vicsorog a két „ellenforradalmárra”.


–lt [Solt Ottilia]: Mennyink van?

Becslések a magyar GDP-re


Beszélő: Milyen adatokra alapozza a becslését?

Surányi György: Az elmúlt időszakban sokan – joggal – fejezték ki kétségüket a magyar gazdaságstatisztikai adatok hitelességét illetően. Senki nem tudatosan torzítja a számokat, valamilyen érdektől vezérelve, hanem olyan gazdasági-társadalmi változásokon esik át az ország, hogy az elmúlt rendszerben kialakított statisztikai módszerek részben szükségképpen elavultak. Azok közé tartozom, akik jóval magasabbra becsülik a GDP-t, mint a hivatalosan publikált adatok, de természetesen nem egyedül gondolom így.


–lt [Solt Ottilia]: Ha dönt a nép


Új választásokról dönthet népszavazás

A Fidesz az alkotmány parlament feloszlatására vonatkozó passzusaira és a képviselők visszahívhatatlanságára hivatkozva érvel a népszavazási kezdeményezés ellen. Az 1989. évi XVII. törvény szerint viszont országos népszavazást lehet tartani minden olyan döntésről, ami egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A népszavazás azután az adott kérdésben kötelezi az Országgyűlést, tehát a népszavazás eredményével ellentétes döntést már nem hozhat. (4.


–lt [Solt Ottilia]: Ki kit győzött le?


„Vajon milyen feltételhez kötik az MDF-en belüli erős csoportok a bólintást (a kétkulcsos áfára)? A parlamentben azt suttogják, hogy Hankiss és Gombár feje az ár” – írtuk november 7-én. Később, az MDF-frakció balatonkenesei kimerítő frakcióhétvégéje után úgy látszott, hogy józanabb fordulatot vesz az ügy, s a kormánypártok egy kis bizottságot bíztak meg az adók és a költségvetés népbaráttá formálásával.

–lt [Solt Ottilia]: Zárlatos a rendszer!

A szegénység és a munkanélküliség a közgondolkodásban


Hogyan érzékeli a lakosság anyagi helyzetét?

A közvélemény-kutatások adatai nem a tényleges viszonyokat mutatják, hanem azt a képet, amit a válaszolók a nyilvánosságnak „tálaltak”. Viszont a megkérdezettek jövedelmükkel kapcsolatos nyilatkozatai meglepő összhangot mutatnak az egyéb, statisztikai megfigyelésből nyert adatokkal. Az emberek tehát elég pontosan érzékelik a valóságot, és reálisan ítélik meg saját jövedelmi helyzetüket. A falusiakat, városiakat, nyugdíjasokat és fiatalokat is magába foglaló minta átlagos nettó jövedelme saját bevallása szerint 7000 Ft havonta.


–lt [Solt Ottilia]: Meglepetés


Az nem okozott különösebb meglepetést, hogy az MDF nyomatékos rábeszélést alkalmazva igyekszik hozzá lojális embereket látni a bíróságok elnöki székeiben. Idővel hozzászoktunk ezekhez az igényeihez.

–lt [Solt Ottilia]: Amire Önök büszkék lehetnek?

Antall József nemzeti mitológiájáról


Szabó Miklós:

A második világháborúban elpusztult 2. hadsereg sorsáról a helyes megközelítést valószínűleg Nemeskürty István alakította ki, aki dokumentumkötetének azt a címet adta: „Rekviem egy hadseregért.” Igen. Azt hiszem, hogy ezért a hadseregért helyes, szükséges mindén évben rekviemet mondani. Gyászolni és megrendültén végiggondolni újra azoknak az embereknek, végül is az akkori magyar sorsnak a tragikumát.

A Hadtörténeti Intézetben tartott megemlékezés azonban politikai jellegű megemlékezés volt.




–lt [Solt Ottilia]: Pénzünket és életünket


Kupa Mihály azt üzente

A méltán népszerű, lefegyverzően közvetlen stílusú pénzügyminiszter megüzente határozott szándékát az odafigyelőknek, amikor hazatért az Egyesült Államokból, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hatalmasságaival tárgyalt. Már a repülőtéren azt nyilatkozta ugyanis, hogy tárgyalópartnerei elégedetlenek a társadalombiztosítás reformjának ütemével.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon