De a Hegyvidék mégiscsak szót ejtett az immár 4,2 milliárdos, pártemberek által irányított kft.-ről. Az erről szóló Hegyvidék-cikkből – amelyben lényegében a gazdasági racionalitással magyarázták létrehozását – többek között a következők nem derültek ki: miért titokban tárgyaltak és döntöttek minderről; milyen értékű ingatlanvagyonról van szó; a kft.-be a leginkább mobilizálható területek kerültek; a kft.
Nem azért vállaltam a pénzügyminiszterséget, hogy gyorsan megbukjak. Hosszú ideig miniszter akarok maradni, nagy terveim vannak – hangsúlyozta szinte mindegyik nyilatkozatában Kupa Mihály.
Nagyobb szükség van egy jó állam kiépítésére, mint a piaci reflexek további erősítésére – mondta Kupa tavaly nyár elején egy összejövetelen. Éppen akkoriban, amikor az első Antall-kormány szervezésének idején már szóba került Kupa miniszterjelöltként. De Antall hű követője lett a pártállami parlament éppen hogy kialakult reflexeinek.
Ellentmondó miniszterek
Két hete megalakult a magyar tőzsde, s rögvest igen ideges lett. Matolcsy György államtitkár a költségvetési bizottság ülésén botrányosnak minősítette az IBUSZ privatizációját, s Bethlen gróffal vállvetve kezdeményezte, hogy a bizottság vizsgálja meg az ügyet.
A vihart közösen kavarta egy vezető kormányzati tisztviselő és a legnagyobb kormánypárt parlamenti képviselője. De a kormány álláspontja ebben a kérdésben nem világos. Kádár Béla miniszter elismerően nyilatkozott az IBUSZ privatizációjáról.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 15 hét
9 év 41 hét
9 év 44 hét
9 év 44 hét
9 év 46 hét
9 év 46 hét
9 év 46 hét
9 év 48 hét
9 év 49 hét
9 év 49 hét