Skip to main content

„A nyíltság és nyitottság” hazugsága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


De a Hegyvidék mégiscsak szót ejtett az immár 4,2 milliárdos, pártemberek által irányított kft.-ről. Az erről szóló Hegyvidék-cikkből – amelyben lényegében a gazdasági racionalitással magyarázták létrehozását – többek között a következők nem derültek ki: miért titokban tárgyaltak és döntöttek minderről; milyen értékű ingatlanvagyonról van szó; a kft.-be a leginkább mobilizálható területek kerültek; a kft. megalakításának döntő oka, hogy ez az érték kikerüljön a vagyonátadó, illetve a fővárosi törvény (tehát a budapesti Városháza) hatásköre alól.

Egy valami azonban mégiscsak kiderült a lap említett két cikkéből: óvatosan kell bánni az önkormányzati testület állításaival. Míg a testületi beszámolók sorában nem esett szó egy bizonyos január 21-i ülésről, addig a másik cikk arról írt, hogy „január 21-én úgy döntött a testület, hogy (a szóban forgó ingatlanokat) egy önkormányzati alapítású, úgynevezett »egyszemélyes« korlátolt felelősségű társaságba viszi be.”

A nyíltság és nyilvánosság jegyében a demokratikusan megválasztott kerületi testület egyéb lépésekre is elszánta magát, kft.-jének védelmére. Múlt heti ülésükön ismét zárt tárgyalást rendeltek el, amikor is a „személyi kérdésekre” került sor. A testület a legteljesebb titokban kívánta tartani ezt az ügyletet, viszont a titkosítás és a kft. megalakítása ellen föllépő Vértesné Bacher Ottilia és Zachariás Klára, SZDSZ-es képviselőnők nyilatkoztak a Beszélőnek. Ezért most az SZDSZ–Fidesz-többségű kerületi testület, egységbe forrva a többi párttal, föllépett ellenük.

A személyi ügyek napirendjénél elrendelt zárt ülésen írásbeli figyelmeztetést javasoltak a képviselőknek, mondván, megsértették a testület titkosítási határozatát. (Egy „fegyelmi vizsgálat” egyébként kideríthette volna, hogy a Beszélőben közölt magnófelvételt nem a „hölgyek” egyikétől kaptuk, hanem egy újságíró kollégától. Ő sem passzióból jár magnóval pártösszejövetelekre, hanem mert hallott már a kft. megalakulásáról. Titkok ugyanis nincsenek.) Az önkormányzati testület vitájában kiderült, hogy fegyelmi vizsgálatra és büntetésre természetesen nincs jogi lehetőség, bár egyes kerületi képviselők azt is javasolták, hogy akkor a testület hozzon olyan rendeletet, amely lehetőséget ad a szankcióra. Végül is a kerületi polgármester (SZDSZ) javaslatára, mintegy „kompromisszumos” megoldásként – az érintetteken kívül egyetlen tartózkodással – szóban elítélték a két kévpiselőt. Minden bizonnyal a szólás- és véleményszabadság jegyében.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon